Többször fordul elő, mint gondolnánk, hogy valaki egy másik személy helyett és érdekében úgy jár el, hogy erre őt nem is bízták meg. Előfordulhat ez például olyankor, ha valakit megbíztak egy ügy ellátásával egy bizonyos körben, de „túlteljesíti” a megbízását. Olyan kérdésben is eljár, amelyre a megbízása nem is terjedt ki. Az ilyen, és hasonló esetek tartoznak a megbízás nélküli ügyvitel kérdéskörébe. A megbízás nélküli ügyvivő tarthat-e igényt díjazásra? Ha igen, milyen mértékűre?

Ki lehet megbízás nélküli ügyvivő?

Megbízás nélküli ügyvivőnek azt a személyt tekinthetjük, aki más helyett anélkül jár el, hogy erre megbízási szerződés alapján vagy más okból jogosult lenne. Fontos, hogy megbízás nélküli ügyvitelről csak akkor beszélhetünk, ha valaki más nevében és a másik személy érdekében jár el.

A saját maga érdekében való eljárás akkor sem jelent megbízás nélküli ügyvitelt, ha az ügyvivő látszólag a másik személy nevében lép fel. Szintúgy nem megbízás nélküli ügyvitel, ha valaki saját nevében lát el egy ügyet, de a saját érdeke mellett egy másik személy javát is szolgálja az eljárása.

Ilyen esetekben a valamely „ügyben való eljárást” nem kell szűken értelmezni. Nem pusztán a hatóságok vagy bíróság előtti eljárás tartozik ide. Bele lehet érteni minden olyan cselekményt, feladatot, intézkedést, amelyet valaki egy másik személy helyett és érdekében végez. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy csak azok az esetek tartoznak ide, amikor a megbízás nélküli ügyvivő egyébként nem lenne köteles eljárni, részt venni az ügyben.

  • A megbízás nélküli ügyvitel gyakran olyan esetekben fordul elő, amikor a felek közötti szerződés már megszűnt, de az egyikük mégis tovább folytatja a szerződés szerinti feladat ellátását.
  • Megbízás nélküli ügyvitelnek minősülhet az is, ha a szerződő fél túllépi azt a feladatkört, amire a szerződés alapján köteles lenne.

Mikor jár díjazás a megbízás nélküli ügyvivő részére?

A megbízás nélküli ügyvivő legalapvetőbb kötelezettsége, hogy az ügy ellátása során annak a személynek az érdeke és feltehető akarata szerint járjon el, akinek a javára beavatkozott.

Abban az esetben, ha a beavatkozás megfelel a másik feltehető érdekének és akaratának, akkor az ügyvivő beavatkozását helyénvalónak kell tekinteni. Ilyen eset különösen, ha a beavatkozás károsodástól óvja meg azt a személyt, akinek a javára az ügyvivő beavatkozott.

A megbízás nélküli ügyvivő lehetséges díjazása kérdésében döntő jelentősége van annak, hogy a beavatkozása helyénvaló volt-e.

  • Ha a beavatkozás helyénvaló volt, akkor az ügyvivőt a megbízott jogai illetik meg. A megbízási szerződés szabályai szerint a megbízottat díjazás illeti meg. Kivételt képez ez alól, ha az eredmény részben vagy egészben a megbízottnak felróhatóan maradt el. Ennek megfelelően a helyénvaló módon beavatkozó megbízás nélküli ügyvivő is igényt tarthat a megbízottal azonos díjazásra. A díjazás akkor is megilleti az ügyvivőt, ha az eljárása helyénvaló volt, de nem volt eredményes, kivéve, ha az eredmény neki felróhatóan maradt el.
  • Abban az esetben, ha az ügyvivő beavatkozása nem volt helyénvaló, akkor díjazás nem jár neki. Ebben az esetben csak a költségeinek megtérítését kérheti. Költségeit legfeljebb addig a mértékig követelheti, amilyen összeggel az ügyvivő eljárása miatt az a személy gazdagodott, akinek a javára beavatkozott.

A díjazás összege

A megbízás nélküli ügyvivő díjazásának összegét nem minden esetben egyszerű meghatározni. Ugyanis a felek között ebben az esetben nincs szerződés, amelyben tényleges megállapodás lenne a megbízottnak járó díjazásról.

A megbízás nélküli ügyvivő méltányos összegű díjazásra tarthat igényt.

Az összeg meghatározásánál az eset körülményeit kell figyelembe venni. Ha a felek között korábban volt hasonló ügyben szerződés, amely díjazást tartalmazott, akkor ez a díjazás figyelembe vehető a megbízás nélküli ügyvitel díjazásának megállapításakor is. Figyelembe vehetőek a felek közötti olyan tárgyalások, amelyek végül nem vezettek szerződéskötéshez, de az esetleges díjazásra vonatkozóan tartalmazhatott nyilatkozatokat. Egyéb támpont hiányában a díjazásnál tekintetbe lehet venni a hasonló ügyekre kötött szerződéseknél megszokott mértékű díjazást is.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: