Végrehajtási eljárásban már jóval szűkebb lehetőségek állnak az adós rendelkezésére, hogy a tartozását vitássá tegye. Ennek oka, hogy a végrehajtási eljárás sok esetben olyan döntésen vagy okiraton alapul, amelyet megelőző eljárásban az adósnak már volt lehetősége előadni a követeléssel szembeni ellenvetéseit (pl. peres eljárás, fizetési meghagyás). Míg kivétel például a közjegyzői okiratba foglalt követelés végrehajtása, amikor alapesetben nem kerül sor bírósági eljárásra. A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást viszont van lehetőség vitatni ellentmondás formájában. Így, a már jogerős fizetési meghagyással szemben rendszerint nem lehet élni ellentmondással. Egy kivétel mégis van ez alól, nézzük meg most ezt.
A fizetési meghagyásos eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás egy olyan közjegyzői eljárás, amelyben a közjegyző egy olyan okiratot (fizetési meghagyást) bocsát ki, amely tartalmazza a követelés jogosultjának és kötelezettjének adatait, valamint a követelést beazonosító adatokat (összeg, ill. a tartozás oka).
Pénzkövetelések esetén lehet igénybe venni a fizetési meghagyást, 400 millió forintos felső határig.
A fizetési meghagyást a közjegyző a kötelezettnek kézbesíti. A kötelezett – ha nem ért egyet a meghagyásban foglalt követeléssel – a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellentmondással élhet. Ellenmondás esetén az eljárás perré alakul, ahol a jogosultnak kell bizonyítani követelése megalapozottságát. Ha viszont a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltakat nem vitatja vagy elismeri, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.
A jogerős fizetési meghagyás pedig lényegében ugyanolyan, mint a jogerős bírósági ítélet, azaz ennek alapján végrehajtás indítható az adóssal szemben.
A kézbesítési vélelem
Mi történik, ha a közjegyző által kiküldött fizetési meghagyást a címzett nem veszi át? Ilyen esetben az úgynevezett kézbesítési vélelem szabályai irányadóak.
Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át („nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a közjegyzőhöz), a fizetési meghagyást – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
Nem kereste jelzéssel akkor küldi vissza a posta a levelet a feladónak, ha a címzettet a megjelölt címen megtalálta, és a küldeményről értesítőt hagyott, azonban a címzett a levelet nem vette fel a postán.
Ha a címzett az átvételt megtagadta, akkor az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
A kézbesítési vélelem szabályai miatt tehát nem megoldás, ha valaki nem veszi át a fizetési meghagyást tartalmazó levelet. A kézbesítés vélelmezett időpontjától ekkor is elindul az ellentmondásra nyitva álló 15 napos határidő.
Vélelmezett kézbesítés esetén a címzett a kézbesítési vélelmet megdöntheti. Erre akkor van lehetőség, ha a küldeményt önhibáján kívüli okból nem vehette át. Ilyen önhibán kívüli ok például, ha a kézbesítés nem felelt meg a postai kézbesítés szabályainak, vagy a címzettet kórházban kezelték, ezért nem értesült a küldeményről. Ha a kézbesítési vélelmet a címzett megdönti, akkor a közjegyző megismétli a kézbesítést. Az ismételten kiküldött fizetési meghagyás ellen újra van lehetőség ellentmondással élni.
Rendkívüli ellentmondás végrehajtási eljárás során?
Előfordulhat, hogy a kézbesítési vélelmet nem tudja megdönteni a kötelezett, mivel nem állt fenn olyan önhibáján kívüli ok, amely miatt a fizetés meghagyást nem vette át. Az is lehet, hogy ilyen kérelemmel a kötelezett egyáltalán nem is él.
Vajon ebben az esetben már nincs is más lehetősége, mint kifizetni a követelt összeget?
Nem így van, mivel a törvény még ad egy utolsó lehetőséget.
Az adós a végrehajtás során rendkívüli ellentmondást terjeszthet elő a közjegyzőnél. Erre a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül van lehetősége.
A végrehajtandó okirat alatt ebben az esetben rendszerint a végrehajtó által megküldött végrehajtási lapot kell érteni.
Fontos, hogy rendkívüli ellentmondásra csak akkor van lehetőség, ha a kötelezett a fizetési meghagyást nem vette át, ezért a kézbesítési vélelem lépett életbe. Ha átvette, de nem élt ellenmondással, akkor már rendkívüli ellenmondást sem terjeszthet elő.
Azonban a rendkívüli ellenmondásnak ára van. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg ugyanis a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni, és a megfizetés tényét a közjegyzőnél okirattal igazolni. A jogosult által előlegezett végrehajtási költség jelentős összeg is lehet, ha a követelés nagyobb összegű.
Ha a kötelezett a költségek megfizetését nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. Utóbbi esetben az ellenmondás következtében az eljárás perré alakul.
Dr. Szabó Gergely
