A szerződés érvényes létrejöttének alapvető feltétele, hogy a felek szerződéses nyilatkozatai egybehangzóak legyenek. Ennek kifejezése leggyakrabban a szerződés feltételeit tartalmazó dokumentum kölcsönös aláírásával történik. Ezzel a felek kifejezik egybehangzó akaratukat a szerződés megkötése és annak tartalma vonatkozásában. Azonban előfordulhat, hogy a szerződő felek valamelyikének szerződéses nyilatkozata például tévedésen vagy megtévesztésen alapul. Ez meghatározott feltételek mellett a szerződés érvénytelenségéhez vezet. Milyen feltételek esetén van lehetőség a szerződések tévedés vagy megtévesztés miatt való megtámadására?    

A tévedés esete

Tévedésről a szerződések esetén akkor beszélhetünk, ha a felek nyilatkozatai látszólag összhangban vannak, de tévedés miatt a nyilatkozatok mögött lévő akarat-összhang nincs meg.

Bármilyen tévedés viszont nem teremt alapot a szerződés eredményes megtámadására. A szerződést akkor lehet tévedésre hivatkozva megtámadni, ha három feltétel teljesül.

  • A tévedésnek a szerződéskötéskor fennálló lényeges körülményre kell vonatkoznia. Tehát a tévedés egyrészt nem vonatkozhat olyan körülményre, amely a szerződéskötéskor nem állt fenn.
  • A második feltétel, hogy a tévedés lényeges körülményre vonatkozzon. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
  • A harmadik feltétel, hogy az érintett tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A tévedést a másik fél például úgy idézheti elő, ha a szerződéskötés során nem nyújt megfelelő tájékoztatást. Ha viszont olyan körülményben történt a tévedés, amelyet a másik fél még kellő körültekintés esetén sem ismerhetett volna fel, akkor nem lehet tévedésre hivatkozva megtámadni a szerződést. Szintén nem támadhatja meg a szerződést a fél, ha a tévedését ő maga is felismerhette volna, ha kellő gondossággal jár el.

A tévedés sajátos esete, ha mindkét fél ugyanabban a lényeges kérdésben tévedett. Ebben az esetben a felek bármelyike megtámadhatja a szerződést.

A tévedés sajátos esete a megtévesztés

A megtévesztés a tévedés okozásának sajátos esete, amikor az egyik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja a másik szerződő felet.

Míg a tévedés okozása történhet gondatlanságból is, addig a megtévesztésről csak szándékos magatartás esetén beszélhetünk.

A megtévesztés történhet:

  • tevőleges magatartással (például szándékos valótlan tájékoztatással) vagy
  • passzív magatartással (például fontos információ szándékos elhallgatása).

Megtévesztés esetén nem kell figyelembe venni, hogy a megtévesztett fél kellő gondosság mellett felismerhette volna-e a tényleges körülményeket.

A jogellenes fenyegetés

Szintén a szerződés megtámadására ad okot, ha valakit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére.

A bírósági gyakorlat szerint a jogellenes fenyegetés akkor is megvalósulhat, ha a fenyegető nem közvetlenül a másik szerződő fél volt, hanem harmadik személy. Ekkor viszont feltétel, hogy erről a másik szerződő fél is tudott, vagy tudnia kellett. A fenyegetés nem csak a félre irányulhat, hanem harmadik személyre is, ha ez az érintett felet a szerződéskötésben befolyásolja. A fenyegetésnek jogellenesnek kell lennie. Azonban meg kell jegyezni, hogy látszólag jogszerű magatartás kilátásba helyezése is megvalósíthat jogellenes fenyegetést, például feljelentéssel való fenyegetéssel a fél által elkövetett bűncselekmény miatt, ha nem írja alá a szerződést.

A megtámadás határideje

A megtámadás jogát az érintett fél a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül gyakorolhatja.

A megtámadási határidő elévülési jellegű, azaz ha az érintett olyan helyzetben volt, hogy menthető okból nem tud élni a megtámadás jogával, akkor a megtámadási határidő az akadály fennállásáig nyugszik. Például ilyen eset, ha a szerződő fél a tévedését még nem ismerhette fel.

A megtámadási határidő nyugvása esetén, ha az akadály megszűnik, akkor az akadály megszűnésétől (például a tévedés felismerésétől) számított 3 hónapon belül a megtámadás joga akkor is gyakorolható, ha az 1 éves határidő már letelt vagy abból már kevesebb, mint 3 hónap van hátra.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: