Gyakran előfordul, hogy egy telek birtokosának a szomszédos telket átjárás céljából vagy más célból használnia kell. Természetesen a jogszabályok nem engedik, hogy a szomszéd telkét szabadon, bármely célra igénybe vegyük, hacsak ő maga hozzá nem járul ehhez. Azonban vannak esetek, amikor jogszabály biztosítja a szomszéd telek használatát. Milyen esetekben és hogyan használhatjuk a szomszédos telket? Mit jelent a telki szolgalom?
A telki szolgalom
Telki szolgalomnak nevezzük azt, ha az egyik ingatlan mindenkori birtokosának joga van ahhoz, hogy a másik ingatlant meghatározott terjedelemben és meghatározott célra használja.
A telki szolgalom mindig az érintett telkekhez kötődik, és nem a telek birtokosának személyéhez. Ha tehát a birtokos vagy tulajdonos személye változik, az a szolgalmi jogot nem szünteti meg. Azt a telket, amelynek a javára szól a szolgalom, „uralkodó” teleknek szokták nevezni, a szolgalommal terhelt másik telket pedig „szolgáló” teleknek.
A telki szolgalom sokféle célra jöhet létre. A legelterjedtebb a másik telken való átjárást biztosító szolgalom (útszolgalom), de szólhat szolgálom például vízellátás, vízelvezetés biztosítására, pince létesítésére, vezetékek elhelyezésére, stb.
A telki szolgalom létrejötte
Telki szolgalom létrejöhet az érintett ingatlanok tulajdonosai közötti szerződés útján, amelyhez szükséges a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is.
A telki szolgalom alapítása történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében is.
Kivételes esetben külön megállapodás hiányában is biztosítja a jogszabály a szolgalmi jogot. Ez a helyzet az útszolgalom esetén, abban az esetben, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal.
Ebben az esetben a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon. Az ilyen szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa – a szolgalom keletkezése fejében – ellenszolgáltatásra tarthat igényt, mivel a szolgalom az „uralkodó” telek értékét növeli, a „szolgáló” telek értéke viszont csökken.
A telki szolgalmat elbirtoklás útján is megszerezheti az ingatlan birtokosa. A telki szolgalom elbirtoklásához az szükséges, hogy a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa 15 éven át ne tiltakozzon. Nem lehet szó elbirtoklásról, ha a másik telek tulajdonosa a használatot szívességből vagy visszavonásig engedte meg.
Telki szolgalmat bizonyos esetekben bíróság vagy más hatóság is létrehozhat. Erre például akkor kerülhet sor, ha a közös tulajdon megszüntetése során felosztott telkek valamelyikéhez kell a közúttal való összeköttetést biztosítani.
A telki szolgalom korlátozása, megszűnése
A telki szolgalmat a bíróság megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti.
Erre akkor kerülhet sor, ha az ingatlan rendeltetésszerű használatához a szolgalom már nem szükséges.
Felfüggesztésről akkor lehet szó, ha időlegesen áll elő olyan helyzet, hogy a szolgalom nem gyakorolható, vagy az nem szükséges az ingatlan rendeltetésszerű használatához.
A megszüntetés másik módja, hogy az uralkodó telek tulajdonosa a szolgáló telek tulajdonosához intézett írásbeli nyilatkozatban lemond a szolgalmi jogról, és azt az ingatlan-nyilvántartásból is törlik.
Ahogy a telki szolgalmat, úgy a szolgalomtól való mentességet is el lehet birtokolni. Ezért, a telki szolgalom megszűnik, ha a jogosult – bár ez módjában állt – 15 éven át nem gyakorolta szolgalmi jogát vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. Természetesen nem tartozik ide, ha a szolgalom használatát olyan külső körülmények akadályozták, amelyre a szolgalmi jogosultnak nem volt kihatása.
A szomszédos telek használata a szolgalmon kívül
Nem csupán szolgalom alapján lehet valaki jogosult egy másik ingatlan használatára.
A Polgári Törvénykönyv arra kötelezi az ingatlantulajdonost, ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a földjére való belépést megengedje és eltűrje.
Szintén megengedi a törvény a tulajdonosnak a szomszédos föld használatát, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
E a jogok nem keverendők össze a telki szolgalommal, mivel ezek szolgalom nélkül is megilletik az érintett személyt.
Ha viszont a fenti használat során a telket kár éri, akkor a telket használó köteles a tulajdonost ezért kártalanítani.
Dr. Szabó Gergely