A fogyasztói szerződésről, illetve a fogyasztóvédelemről egyre gyakrabban lehet hallani napjainkban. A fogyasztó az erőviszonyok aránytalansága miatt védelemre szorul a vállalkozásokkal szemben. Ezért a jogrendszerben többféle, a fogyasztók védelmét szolgáló rendelkezés található. Milyen fogyasztóvédelmi rendelkezések vannak a Polgári Törvénykönyvben?

Ki a fogyasztó?

Sokan tudni vélik magukról, hogy fogyasztónak minősülnek. Azonban nem árt tudni, hogy jogi szempontból ki számít fogyasztónak.

A Polgári Törvénykönyv szerint fogyasztó az a természetes személy (azaz ember), aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy cég vagy egyéb szervezet nem számíthat fogyasztónak még akkor sem, ha adott esetben nem az üzleti tevékenysége körében jár el. Viszont nem tekinthetünk automatikusan fogyasztónak minden embert sem. Nem fogyasztó például az egyéni vállalkozó, amikor szakmája, üzleti tevékenysége körében köt szerződést vagy jár el.

Mikor beszélünk fogyasztói szerződésről?

Szintén fontos fogalom a fogyasztók védelme szempontjából a fogyasztói szerződés.

Minden szerződés fogyasztói szerződés, amely fogyasztó és vállalkozás között köttetik.

Vállalkozásnak számít minden olyan személy, aki vagy amely a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében jár el. Például cégek, pénzügyi intézmények, egyéni vállalkozók.

A fogyasztói szerződés esetén tehát az egyik oldalon mindig olyan személy áll, aki az adott területen szakismeretekkel, üzleti ismeretekkel rendelkezik, és e körben jár el. A másik oldalon pedig a fogyasztó áll. Nem fogyasztói szerződés, ha két fogyasztó vagy két vállalkozás köt egymással szerződést.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések

A fogyasztóvédelemről külön törvény is szól, azonban a fogyasztók védelmét szolgáló szabályok olyan sokrétűek, hogy számos más jogszabály is tartalmaz fogyasztóvédelmi szabályokat. Így például a kereskedelemre, a hitelintézetekre vonatkozóan, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló jogszabályok. A Polgári Törvénykönyv az egész polgári jog alapvető és legfontosabb szabályait tartalmazza. Így nem véletlen, hogy tartalmaz számos fogyasztóvédelmi célú szabályt is, különösen a szerződések tekintetében. Nézzünk most meg ezek közül néhányat, a teljesség igénye nélkül.

Semmis szerződési feltételek

A Polgári Törvénykönyv egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi rendelkezése kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A semmis szerződés a szerződés megkötésére visszamenően érvénytelen, azaz a fogyasztóval szemben az ilyen szerződés alapján követelést támasztani nem lehet.

A semmisség megállapításához a fogyasztónak a szerződést nem kell megtámadnia. Tehát a fogyasztó a vele szemben támasztott követeléssel szemben korlátlanul hivatkozhat a semmisségre, amennyiben a követelés tisztességtelen szerződési feltételen alapul. Fontos azonban tudni, hogy amennyiben a fogyasztó kíván követeléssel élni a vállalkozással szemben a fogyasztói szerződés tisztességtelensége miatt, az érvénytelen szerződés miatti igényekre már az elévülés szabályait is alkalmazni kell.

A tisztességtelen fogyasztói szerződés esetei

Főszabály szerint tisztességtelen a fogyasztói szerződés általános szerződési feltétele, ha

  • a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével,
  • egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg.

Fogyasztói szerződés esetén a vállalkozás által meghatározott általános szerződési feltétel, és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel már akkor is tisztességtelennek számít, ha a feltétel nem egyértelmű.

A Polgári Törvénykönyv a tisztességtelen feltételek számos külön esetét sorolja fel a fogyasztói szerződések esetén. Ide tartozik:

  • Ha a szerződés a vállalkozást egyoldalúan jogosítja arra, hogy a szerződés valamely feltételét értelmezze.
  • Amikor a szerződés arra kötelezi a fogyasztót, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét akkor is teljesítse, ha a vállalkozás nem teljesít.
  • Ha a szerződés csak a vállalkozást jogosítja fel arra, hogy a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, de a fogyasztó ugyanerre nem jogosult a szerződés alapján.
  • Szintén tisztességtelen szerződési feltételnek minősülhet, ha a szerződés akadályozza, hogy a fogyasztó peres vagy más jogi úton érvényesítse a vállalkozással szembeni igényét. Ilyen eset lehet, ha a szerződés rendes bírósági út helyett kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, vagy jogellenesen nehezíti a fogyasztó bizonyítási lehetőségeit. Erre példa, ha a fogyasztóra hárítja olyan tények bizonyítását, amelyeket az irányadó jogszabályok szerint a vállalkozónak kellene bizonyítania.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: