Milyen kamatok léteznek, és melyiket mikor kell fizetni?

Milyen kamatok léteznek, és melyiket mikor kell fizetni?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Kintlévőség kezelés, Polgári jog, Szerződések joga

A mindennapi életben gyakran találkozunk a kamat fogalmával, és azzal, hogy valamely pénzösszeg után kamatot kell fizetni. A kamatnak több típusa van, és ennek megfelelően a különböző kamatok megfizetése sem mindig ugyanúgy történik. Mit értünk kamat alatt? Milyen kamatok léteznek, és melyiket mikor kell fizetni?

Mit értünk kamat alatt?

Kamat alatt a pénzbeli tartozás után járó, a tartozás meghatározott hányadában kifejezett, időarányosan teljesítendő pénzbeli mellékszolgáltatást értjük.

A jelenlegi magyar szabályozás csak pénztartozás esetére vonatkoztatja a kamatot. Más jellegű tartozás esetén nem beszélhetünk kamatról, még akkor sem, ha egyébként a tartozás fajta és mennyiség szerint meghatározható (pl. meghatározott mennyiségű gabona).

A kamatok mértékét mindig a tartozás valamely hányadában határozzák meg, rendszerint százalékos mértékben.

A kamat százalékos mértékét meghatározott időszakra szokás meghatározni. A kamat leggyakrabban éves kamat, de lehet napi, havi vagy más időszakra vetített kamat is. Például, ha 1.000.000,-Ft-os tartozásra az éves kamat 10%-ék, akkor a tartozás kamata egy év alatt 100.000,-Ft. Ebből kiszámítható a napi kamat, amely ennek 365-öd része.

Előfordulhat, hogy összegszerű kamatban állapodnak meg a felek, de a kamat összege ekkor is visszavezethető a tartozás meghatározott hányadára.

A kamat másik jellemzője, hogy meghatározott időre jár, és rendszerint időszakonként visszatérően kell megfizetni. Előfordulhat azonban, hogy a kamatot nem visszatérően, hanem egyösszegben kell megfizetni.

A kamat megfizetésének esedékessége nem feltétlenül esik egybe a kamat mértékének meghatározásánál használt időszakkal. Tehát az éves 10%-os kamat nem jelenti feltétlenül azt, hogy a kamatot évente kell fizetni.

Melyek a kamatok típusai?

A kamatot típusai szerint sokféle kategóriába sorolhatjuk, nézzünk ebből néhányat.

  • Az egyik legalapvetőbb felosztás szerint a kamat lehet ügyleti kamat vagy törvényes kamat.

Ügyleti kamatról beszélünk, ha a kamat a felek megállapodása alapján jár (pl. kölcsönszerződésben kikötött kamat). Törvényes kamatról van szó, ha a kamatot jogszabály rendelkezése alapján kell fizetni. Törvényes kamat például az ún. egyenértéki kamat, amelyet lentebb bemutatunk, illetve a törvény alapján járó késedelmi kamat.

A teljesítési kamat lényege, hogy a pénzbeli tartozás létrejöttétől a tartozás esedékessé válásáig jár. Ezzel szemben a késedelmi kamatot akkor kell fizetni, ha az esedékessé váláskor a kötelezett nem fizet. A késedelmi kamat az esedékesség időpontjától mindaddig jár, amíg a tartozást ki nem fizetik.

  • A kamatfizetés gyakran a bankok és pénzügyi intézmények által végrehajtott ügyletek során merül fel. Ebben a körben két gyakran felmerülő kamat típus a hitelkamat és a betéti kamat.

Hitelkamatról akkor beszélünk, ha a banktól kapott pénzt (pl. kölcsönt) kamattal együtt kell visszafizetni. A betéti kamat ennek ellenkezője, a bank fizeti a nála elhelyezett pénzösszegre.

Az egyenértéki kamat

A Polgári Törvénykönyv általános jelleggel kimondja, hogy a pénztartozás után kamat jár. Ezt a törvényen alapuló kamatfizetési kelezettséget szokták egyenértéki kamatnak is nevezni.

Az egyenértéki kamatot tehát minden pénztartozás esetén fizetni kell, kivéve, ha kifejezetten ingyenes a pénz használata. Az egyenértéki kamat fizetése alól kivételt törvény tehet, vagy a felek állapodhatnak meg arról, hogy nem kell kamatot fizetni a tartozás után.

Az egyenértéki kamat mértéke a törvény szerint a jegybanki alapkamattal azonos. A kamat féléves periódusokban követi a jegybanki alapkamat változását. Ez azt jelenti, hogy a kamat összegének kiszámításakor a számítással érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Például, ha a kamatfizetés szeptember 1. napján kezdődik, akkor nem a szeptember 1-i kamatláb alapján kell számolni, hanem a naptári félév első napján, azaz július 1-jén érvényes jegybanki alapkamattal. A következő év január 1-től június 30-ig terjedő időszakára pedig a január 1-jén érvényes alapkamat az irányadó.

Ha a pénzbeli tartozást idegen pénznemben határozták meg, akkor az egyenértéki kamat mértéke az idegen pénzt kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal azonos. Ha ilyen alapkamat nincs, akkor az adott pénznemre vonatkozó pénzpiaci (bankközi) kamattal azonos az egyenértéki kamat.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

 

Címkék: , , , , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége

  • Címünk: 1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.
  • Telefon/Fax: 06-1-266-66-21
  • Mobil: 06-30-692-93-92
  • E-mail: info(kukac)kocsis-iroda.hu
  • Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.