A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?
A végrehajtás alapjául szolgáló okiratok
Érdemes tudni, hogy végrehajtási eljárás folytatására bírósági végrehajtó vagy más, erre külön feljogosított állami szerv (pl. adóügyekben az adóhatóság) jogosult.
A végrehajtás során kerülhet sor az adós vagyonának lefoglalására, munkabéréből, nyugdíjából való letiltásra, bankszámlájának végrehajtás alá vételére. Tehát nem végrehajtási eljárás a pénzintézet által közölt felszólítás, sem a követéskezelő cégek által közölt megkeresések. Ezek a szervezetek az adós vagyonát saját maguk, önállóan nem vehetik végrehajtás alá, így például nem tilthatnak le az adós fizetéséből.
Végrehajtás alapjául rendszerint a bíróság, közjegyző vagy más hatóság (pl. adóhatóság) által kiállított okirat szolgálhat.
Leggyakrabban jogerős bírósági határozat, közjegyző által kiállított jogerős fizetési meghagyás, vagy közjegyző által készített közokirat szolgál a végrehajtás alapjául.
Ha nincs végrehajtás alapjául szolgáló dokumentum, akkor nem kerülhet sor végrehajtásra sem.
Így például, egy távközlési szolgáltató vagy közüzemi szolgáltató a díj követelését csak akkor tudja végrehajtásra küldeni, ha van egy olyan jogerős bírósági ítélet vagy fizetési meghagyás, amely kimondja, hogy az ügyfél meghatározott összeggel tartozik. Ennek hiányában nem kerülhet sor a fizetésből vagy más vagyontárgyból való végrehajtásra.
Végrehajtás bírósági eljárás mellőzésével
Fontos tudni, hogy nem minden esetben van szükség bírósági ítéletre a végrehajtáshoz. Ennek egyik leggyakoribb esete a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás.
Legyen szó akár közjegyzői okiratba foglalt kölcsöntartozásról, bérleti szerződésről vagy más kötelezettségvállalásról, bírósági eljárás mellőzésével rendelhető el a végrehajtás, ha a kötelezett önként nem teljesít. Ebben az esetben az adósnak van lehetősége arra, hogy a végrehajtást peres úton megállítsa vagy korlátozza. Ehhez például bizonyítania kell, hogy a tartozása megszűnt vagy kevesebb, esetleg az alapul szolgáló szerződés érvénytelen.
Bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy a jogosult a követelését a bírósági út mellőzésével maga elégítse ki.
Ilyen az az eset, ha a jelzálogjoggal terhelt ingatlant a hitelintézet maga is értékesítheti. Hasonló helyzet, ha a jogosult a tartozás fedezeteként elhelyezett óvadékot vagy bankgaranciát veszi igénybe. Ezek az esetek viszont nem tartoznak a végrehajtási eljárás körébe.
A jogerős fizetési meghagyás
Külön érdemes kiemelni a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásnak a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem mond ellent, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.
A jogerős fizetési meghagyás a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű, azaz a benne foglalt követelés végrehajtható.
Emiatt a jogerős fizetési meghagyásban foglalt tartozás vitatására igen szűk lehetőségek állnak csak rendelkezésre (pl. bizonyos esetekben perújítás).
Különösen fontos tehát, ha valaki fizetési meghagyást kap, és nem ért egyet a benne foglalt tartozással, akkor határidőben közölje a vitatást a közjegyzővel. Az ellentmondás következtében az eljárás perré alakul, ahol a jogosultnak kell bizonyítania követelése fennállását.
Dr. Szabó Gergely
