A szerződések egyik széles körben ismert biztosítéka a foglaló, különösen adásvételi szerződések esetében. Az új Polgári Törvénykönyv a foglalóra vonatkozóan is bevezetett néhány olyan változtatást, amelyet érdemes ismerni. Mikor adható foglaló? Mit lehet foglalóként adni? Mi a különbség az előleg és a foglaló között?
Mi a foglaló?
A foglaló a szerződéshez kapcsolódó, azt megerősítő kötelezettségvállalás. A foglalóként átadott összeg sokak által ismert következménye, hogy a szerződés meghiúsulása esetén a meghiúsulásért felelős fél az általa adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyikük sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
Amennyiben a felek a szerződést teljesítik, akkor a foglaló összegét a tartozásba (pl. a vételárba) bele kell számítani.
Mit lehet foglalóként adni?
A régi Polgári Törvénykönyv szerint ilyen címen pénzösszeget vagy egyéb dolgot lehetett adni.
Ezzel szemben az új Ptk. a foglalót a pénzre korlátozza, és más átadott dolog foglalónak nem tekinthető. Ennek egyik indoka, hogy például a kapott dolog kétszeres visszaadása adott esetben komoly nehézségekbe ütközhet.
Továbbra is szükséges, hogy az átadott pénz foglalókénti szerepe egyértelműen kitűnjön a szerződésből. Amennyiben a szerződésből nem derül ki, hogy az átadott összeg foglalónak minősül, akkor azt előlegnek kell tekinteni.
Az előleg és a foglaló között lényeges különbség, hogy az előleg mindenképpen visszajár, ha a szerződés nem teljesül, függetlenül attól, hogy a meghiúsulásért ki a felelős.
Mikor adható foglaló?
A korábbi szabályozás szigorúan kikötötte, hogy a foglalót a szerződés megkötésekor lehet átadni, azaz a régi Ptk. idején sem a szerződéskötést követően, sem azt megelőzően átadott összeg nem lehetett foglaló. Ezt adott esetben a bíróság olyan szigorúan vette, hogy a szerződéskötést követően, azonos napon átutalt pénzösszeget nem minősítette foglalónak, mert az átutalással küldött pénz már mindenképpen csak a szerződés megkötését követően kerülhetett a másik félhez.
Az új Ptk. enyhítette ezeket a szabályokat, ugyanis nem írja elő, hogy a foglalót csak a szerződés megkötésekor lehet adni. Ezért jelenleg akár a szerződéskötést megelőzően, akár az ezt követően átadott összeget minősíthetik a felek foglalónak, amennyiben ez a szerződésükből egyértelművé válik.
Mekkora lehet a foglaló összege?
A foglaló összegének nagysága alapvetően a felek megegyezésétől függ, ezért erre vonatkozóan az új Ptk. sem tartalmaz szabályt. Ugyanakkor a bíróságnak joga van arra, hogy a túlzott mértékűnek ítélt foglalót mérsékelje. Általánosságban a legfeljebb 10%-os mértékű foglalót nem szokták eltúlzottnak tekinteni, azonban függ az eset egyedi körülményeitől is, hogy mekkora mértékű foglalót minősíthet túlzottnak a bíróság.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
Dr. Szabó Gergely
