A mai gazdasági helyzetben mindennapossá váltak a fizetési csúszások, késedelmek. A helyzet nem szívderítő akár a hitelezői, akár az adósi oldalról nézzük. Mi kárpótolja a hitelezőt? Mi védi az érdekeit? A válasz: a késedelmi kamat.

Ki jogosult a késedelmi kamatra?

Késedelmi kamatra minden hitelező a törvénynél fogva jogosulttá válik.

Ez annyit jelent, hogy ha az adós, számlatartozó nem fizeti határidőben a számlát, nem rendezi időben a tartozását, akkor automatikusan jár a késedelmi kamat a hitelezőnek, szolgáltatónak, vállalkozónak. Legyen szó akár cégről, akár magánszemélyként nyújtott kölcsönről.

A késedelmi kamat tehát nem attól függ, hogy írásban kikötöttük-e. Attól a mértéke függhet, illetve az az időpont, amikortól jár. De ha nincs erről szerződésünk, akkor is jogosultak vagyunk a késedelemért kamatot kérni, de akkor annyit, amennyit a törvény előír.

Mennyi a törvény által előírt késedelmi kamat?

Külön szabály vonatkozik a magánszemélyekre, és külön a gazdálkodó szervezetekre.

  • Magánszemélyek által érvényesíthető mérték

Amennyiben valaki egy magánszemély felé tartozik, abban az esetben a törvény által előírt mérték megegyezik a jegybanki alapkamattal, ami éves kamatot jelent. Vagyis 100.000 Ft tartozás után egy évre például 6%-os jegybanki alapkamatnál 6.000 Ft lesz a késedelmi kamat. Egy évnél rövidebb időre, ezt arányosan kell csökkenteni. Így a példánál maradva az 1 napra járó kamat 16 Ft lenne.

  •  Gazdálkodó szervezetek tartozása

Gazdálkodó szervezetek közötti tartozás esetén a mérték magasabb, a jegybanki alapkamatot 7 százalékkal kell növelni. Vagyis, ha egy meghatározott időszakban a jegybanki alapkamat 6%, akkor a gazdálkodó szervezet a pénztartozása után 13%-os éves kamatot kell, hogy fizessen üzleti partnerének.

Mennyi a késedelem ára, ha a tartozás után ügyleti kamat is jár?

Felmerül a kérdés, hogy mennyit kell akkor fizetni, ha a tartozás egyébként sem kamatmentes. Vagyis a kölcsön után meghatározott kamatot, úgynevezett ügyleti kamatot is fizetünk. Az ügyleti kamat tulajdonképpen az ellenértéke annak, hogy valaki nekünk adta át a pénzét, azt mi használhatjuk.

Ha ügyleti kamat is jár, akkor a késedelmi kamat mértéke kevesebb.

Ilyen esetben az előírás az, hogy a jegybanki alapkamat harmadát kell pluszban hozzátennünk, de a jegybanki alapkamat mértékét összességében ekkor is el kell érnie a fizetendő kamatnak. Vagyis, ha a felek 2% ügyleti kamatban egyeztek meg, és a jegybanki alapkamat 6%, akkor a késedelmi kamat mértéke is 2% lenne. De ekkor az ügyleti és a késedelmi kamat együttesen még kevesebb lenne, mint a jegybanki alapkamat, így tehát ekkor a minimum késedelmi kamatunk 4% lesz.

Ne feledjük azonban, hogy a fenti szabályokon tudunk változtatni, gondoskodjunk időben megfelelő szerződésről!


Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: