A mai gazdasági helyzetben mindennapossá váltak a fizetési csúszások, késedelmek. A helyzet nem szívderítő akár a hitelezői, akár az adósi oldalról nézzük. Mi kárpótolja a hitelezőt? Mi védi az érdekeit? A válasz: a késedelmi kamat.
Ki jogosult a késedelmi kamatra?
Késedelmi kamatra minden hitelező a törvénynél fogva jogosulttá válik.
Ez annyit jelent, hogy ha az adós, számlatartozó nem fizeti határidőben a számlát, nem rendezi időben a tartozását, akkor automatikusan jár a késedelmi kamat a hitelezőnek, szolgáltatónak, vállalkozónak. Legyen szó akár cégről, akár magánszemélyként nyújtott kölcsönről.
A késedelmi kamat tehát nem attól függ, hogy írásban kikötöttük-e. Attól a mértéke függhet, illetve az az időpont, amikortól jár. De ha nincs erről szerződésünk, akkor is jogosultak vagyunk a késedelemért kamatot kérni, de akkor annyit, amennyit a törvény előír.
Mennyi a törvény által előírt késedelmi kamat?
Külön szabály vonatkozik a magánszemélyekre, és külön a gazdálkodó szervezetekre.
- Magánszemélyek által érvényesíthető mérték
Amennyiben valaki egy magánszemély felé tartozik, abban az esetben a törvény által előírt mérték megegyezik a jegybanki alapkamattal, ami éves kamatot jelent. Vagyis 100.000 Ft tartozás után egy évre például 6%-os jegybanki alapkamatnál 6.000 Ft lesz a késedelmi kamat. Egy évnél rövidebb időre, ezt arányosan kell csökkenteni. Így a példánál maradva az 1 napra járó kamat 16 Ft lenne.
- Gazdálkodó szervezetek tartozása
Gazdálkodó szervezetek közötti tartozás esetén a mérték magasabb, a jegybanki alapkamatot 7 százalékkal kell növelni. Vagyis, ha egy meghatározott időszakban a jegybanki alapkamat 6%, akkor a gazdálkodó szervezet a pénztartozása után 13%-os éves kamatot kell, hogy fizessen üzleti partnerének.
Mennyi a késedelem ára, ha a tartozás után ügyleti kamat is jár?
Felmerül a kérdés, hogy mennyit kell akkor fizetni, ha a tartozás egyébként sem kamatmentes. Vagyis a kölcsön után meghatározott kamatot, úgynevezett ügyleti kamatot is fizetünk. Az ügyleti kamat tulajdonképpen az ellenértéke annak, hogy valaki nekünk adta át a pénzét, azt mi használhatjuk.
Ha ügyleti kamat is jár, akkor a késedelmi kamat mértéke kevesebb.
Ilyen esetben az előírás az, hogy a jegybanki alapkamat harmadát kell pluszban hozzátennünk, de a jegybanki alapkamat mértékét összességében ekkor is el kell érnie a fizetendő kamatnak. Vagyis, ha a felek 2% ügyleti kamatban egyeztek meg, és a jegybanki alapkamat 6%, akkor a késedelmi kamat mértéke is 2% lenne. De ekkor az ügyleti és a késedelmi kamat együttesen még kevesebb lenne, mint a jegybanki alapkamat, így tehát ekkor a minimum késedelmi kamatunk 4% lesz.
Ne feledjük azonban, hogy a fenti szabályokon tudunk változtatni, gondoskodjunk időben megfelelő szerződésről!
Dr. Kocsis Ildikó