Új cégek nap, mint nap alakulnak. A cégalapításhoz szükséges dokumentumok az alapítást intéző ügyvédnél rendelkezésre állnak. Nem kell azon gondolkodni, hogy mit, hogyan kell kitölteni, elegendő csak az adatokat és néhány információt megadni. De vajon belegondolnak-e a céget alapítók, hogy a jövőben ezzel kapcsolatban teendőjük lesz?
Az alapító okiratok elkészítése után az iratok benyújtásra kerülnek a Cégbírósághoz. Ma már, az elektronikus környezetnek köszönhetően elég gyorsan bejegyzésre kerül egy cég. A legtöbb cégalapító itt lezártnak is tekinti a dolgot és úgy gondolja, hogy ezzel kapcsolatban nincs más teendője, megkezdheti a tevékenységét. Pedig ez után még jó néhány teendő akad.
Melyek is ezek?
A frissen megalapított cégnek be kell jelentkeznie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, régi nevén APEH-hez, illetve szükséges a bejelentkezés a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) is. Előírás továbbá, hogy bankszámlát is nyitni kell az új cég nevére.
Ezeket a lépéseket mindenki meg is teszi. Ez után az alapító okiratok általában felkerülnek a polcra és legfeljebb csak akkor kerülnek le, ha valamelyik hivatali eljáráshoz szükségesek.
Miért érdemes azonban időközönként ellenőrizni ezeket a dokumentumokat?
Az évek során sok változás történhet a cégünkben, és ezeket a változásokat a papírjainknak is tükröznie kell. Lehetséges, hogy az alapítás után megváltozott valamelyik tag lakcíme, netán a tagok személyében is változás történt. Vagy az is előfordulhat, hogy az alapításkor a cég nem a teljes törzstőkéjét fizette be. Erre jogszabályi keretek között ugyanis van lehetőség. Ebben az esetben azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a fennmaradó részt is be kell fizetni egy meghatározott időn belül.
Lehetséges, hogy az ügyvezető már nem is ügyvezető?
Az alapító okiratban szerepelnie kell annak is, hogy a cég képviseletét ki látja el, vagyis ki az üzletvezető vagy ügyvezető. A vezető megbízatása lehet határozatlan vagy határozott idejű. A határozott időnél mindenképpen figyelmet kell fordítani az időtartam végére, mert könnyen lehet, hogy kiderül az ügyvezető már nem is ügyvezető. Ha ugyanis nem követjük figyelemmel, és az évekkel korábban meghatározott határidő lejárt, akkor bizony az ügyvezető már nem tekinthető ügyvezetőnek.
Érdemes tehát a cégalapítás után is időről-időre kezünkbe venni a cég hivatalos iratait, társasági szerződését, hogy meggyőződjünk róla, minden a valós állapotot tükrözi-e.
Dr. Kocsis Ildikó
