A gazdasági életben nem ritka az engedményezés, hiszen sok esetben így próbálják a felek a tartozásokat rendezni. De pontosan tudjuk, hogy ez mit jelent és mire figyeljünk?

Mi történik engedményezéskor?

Engedményezéskor a jogosult a követelését átruházza egy másik személyre.

Vagyis a jövőben már nem ő lesz, aki felé teljesítenie kell az adósnak vagy kötelezettnek. Nagyon fontos, hogy az engedményezési szerződést nem kell az adósnak is aláírnia vagy ahhoz hozzájárulnia.

Bizonyos esetekben a törvény nem engedi meg a követelések átruházását ilyen módon. Azokat a jogosultságokat nem lehet engedményezni, amelyek a jogosult személyéhez kötődnek, mint például a tartási szerződés alapján fennálló jogok.

 Kik a résztvevő felek engedményezéskor?

  • Az engedményező: ő az, aki eredetileg rendelkezik a követeléssel és átruházza azt.
  • Engedményesnek hívjuk azt, aki átveszi a követelést, vagyis ő lesz az új jogosult.

Hogyan tudhatja az adós, hogy kinek kell teljesítenie?

Az adósnak ugyan nem kell a hozzájárulása az engedményezéshez, de értesíteni mindenképpen kell őt. Nem mindegy viszont, hogy mikor és ki értesíti, illetve mikor és kinek történik meg a teljesítés.

A kötelezett, az adós mindaddig, amíg őt nem értesítették, teljesíthet az engedményezőnek, vagyis a régi jogosultnak. Ha viszont már megkapta az értesítést, akkor csak az új jogosult felé lesz jogszerű a teljesítése.

Ha az új jogosult értesíti az adóst, hogy most már ő rendelkezik a követeléssel, akkor az adósnak joga van kérni az erre vonatkozó igazolást. Célszerű is ezt megtenni, hiszen ebben az esetben az adós saját kockázatára teljesíthet az új jogosultként bejelentkező félnek. Mit jelent ez?

Ha utóbb mégis kiderül, hogy nem is történt meg az engedményezés, akkor az adós bizony köteles lesz teljesíteni a tényleges jogosultnak, és a korábban történt teljesítését, melyet a jogosultként fellépő fél felé tett meg, neki kell majd visszakövetelnie.

Az engedményező felel a követelés teljesítéséért?

Felmerül a kérdés, hogy az engedményező felel-e az új jogosultnak, az engedményesnek azért, hogy azt majd valóban teljesíti is az adós.

A fő szabály az, hogy igen, ugyanis a törvény előírja, hogy kezesként felel a teljesítés megtörténtéért.

Vagyis, ha az adós még sem fizetne, akkor bizony neki kell az adós helyett az új jogosult felé helytállni.

Ez alól azonban van és lehet kivétel, de csak akkor, ha az engedményezési szerződésben ez szerepel.

  • Az egyik lehetőség, hogy az engedményező kifejezetten kizárja a kezességet.
  • A másik az, ha kifejezetten bizonytalan követelésként ruházza át az őt megillető jogokat az engedményes részére.

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: