A szerződéses viszonyokban a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésének biztosítására széles körben alkalmazott módszer az óvadék (köznapi nevén: kaució). A munkajog területén a munkavállalótól kérhető kauciót munkavállalói biztosítéknak nevezzük. Milyen esetekben alkalmazható a munkavállalói biztosíték? Melyek az alapvető szabályai?
A munkavállaló kártérítési felelőssége
A munkavállaló kártérítési felelősségének általános szabálya szerint a munkavállaló akkor köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Ha a kárt a dolgozó szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta, akkor a teljes kárt meg kell térítenie. Egyéb esetekben a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegéig terjedhet.
A munkavállaló mentesül a kártérítési felelősség alól az alábbi esetekben:
- olyan kár esetén, amelynek a bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható,
- a munkáltató vétkes magatartása által okozott kár esetén, vagy
- olyan kár esetén, amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Részben eltérő szabályok vonatkoznak a munkavállaló megőrzési felelősségére és a leltárhiányért való felelősségére.
A munkavállaló megőrzési felelőssége
A munkavállaló köteles megtéríteni a megőrzési felelősséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiány miatt keletkezett kárt. Ennek feltétele, hogy a hiány olyan dologban következzen be, amelyet a dolgozó megőrzésre, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át, és amelyet állandóan őrizetben tart, illetve kizárólagosan használ vagy kezel.
A kártérítési felelősség főszabály szerint akkor áll fenn, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. A dolgozó a megőrzési felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.
Leltárhiányért fennálló felelősség
A leltárhiányért való felelősség alapvető szabálya alapján, a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelős a leltárhiányért.
A leltárhiányért való felelősség 4 alapvető feltétele:
- a leltáridőszakra vonatkozó írásbeli leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
- a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
- a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása,
- legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.
A munkavállalói biztosíték alkalmazásának esetei
A munkavállalói biztosíték egy olyan pénzösszeg, amelyet a munkavállaló a munkaviszonyból eredő, meghatározott kártérítési kötelezettségének biztosítására ad át a munkáltatónak.
Kizárólag akkor kerülhet sor munkavállalói biztosíték adására, ha erről a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodást kötöttek. Tehát egyoldalúan nem kötelezheti a munkáltató a dolgozót biztosíték adására.
A Munka Törvénykönyve nem az összes munkavállaló esetén teszi lehetővé a munkavállalói biztosíték alkalmazását. A munkavállalói biztosíték csak olyan munkavállaló esetén alkalmazható, aki munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi. Ebbe a körbe a dolgozók viszonylag széles köre tartozik. Ilyen munkakör például a pénztáros, pincér, kézbesítő, illetve az ilyen munkakörben dolgozó munkavállalók belső ellenőrzését közvetlenül ellátó személy.
A biztosíték összege nem lehet magasabb a munkavállaló egyhavi alapbérének összegénél. Az alapbér növekedése esetén a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését sem.
A munkavállalói biztosíték kezelése, felhasználása
A munkavállaló által biztosítékként átadott pénzösszeg nem tartozik a munkáltató vagyonába.
A törvény ezért kimondja, hogy a munkáltató elkülönített számlán köteles kezelni a biztosíték összegét. Házipénztárban való kezelésre nincs lehetőség, és a biztosíték elhelyezésére szolgáló számlával járó banki költséget sem lehet a dolgozóra terhelni.
A munkáltató nem használhatja fel korlátlanul az általa kezelt munkáltatói biztosítékot.
A biztosíték kizárólag a munkavállalónak a munkáltatóval szemben fennálló kártérítési igényének kielégítésére használható fel.
Ezen belül is csak olyan kár megtérítésére vehető igénybe a biztosíték, amilyen munkaköri feladatra tekintettel az összeg elhelyezésre került. Például pénz, más érték átvétele, illetve ezek kifizetésével, átadásával kapcsolatban okozott károk.
A biztosíték felhasználása nem történhet úgy, hogy a munkáltató egyszerűen csak levonja a kárösszeget a biztosítékból. A törvény ugyanis előírja, hogy a biztosíték a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel. Ez azt jelenti, hogy a biztosítékból való levonás:
- a munkavállaló hozzájárulásával, vagy
- jogerős munkáltatói fizetési felszólítás alapján (legfeljebb a minimálbér háromszoros összegéig), vagy
- végrehajtható bírósági határozat (ill. közjegyzői fizetési meghagyás) alapján érvényesíthető.
A munkáltató haladéktalanul köteles visszafizetni a biztosítékot, ha a dolgozó munkakörének megváltozása miatt a biztosítékadás feltételei már nem állnak fenn, vagy ha a munkaviszony megszűnik. Ebben az esetben a munkáltató köteles a biztosíték összegére a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot is fizetni a munkavállalónak.
Dr. Szabó Gergely
