Az óvadék – vagy köznapi elnevezéssel: kaució – kikötése a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítására szolgál. Bár a legtöbben a lakásbérleti vagy bérleti szerződések kapcsán találkoznak az óvadékkal, azonban az ennél jóval szélesebb körben használható biztosíték. Mi szolgálhat óvadékként a készpénzen kívül? Miért előnyös és hogyan érvényesíthető?
Mi az óvadék?
Az óvadék a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének biztosítéka. Azáltal jön létre, hogy szerződés alapján az óvadékként szolgáló dolgot a másik szerződéses fél rendelkezésére bocsátják, akár tényleges átadással, akár más módon.
Az óvadék az azt megkapó fél számára biztosítékul szolgál.
Ha az óvadékot adó fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a másik fél az óvadékból kielégítheti a szerződés alapján fennálló követeléseit.
Mi szolgálhat óvadékként?
Az óvadékul szolgáló dolgok körét az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kibővítette.
- Óvadékul adható pénz, ami az egyik legelterjedtebb forma. Azonban a pénzen túl még számos dolog szolgálhat óvadékként.
- Óvadék tárgya lehet értékpapír vagy fizetésiszámla-követelés (azaz a pénzforgalmi bankszámlán lévő összeg) is.
- Az új Ptk. szerint nem csak a papíralapú, hanem az elektronikusan előállított és nyilvántartott (ún. dematerializált) értékpapír is szolgálhat óvadékul. Ez azért fontos, mert az értékpapírok jelentős része ma már ilyen formában létezik.
- Szintén lehet óvadékul adni egyéb vagyontárgyakat, ha ezt külön törvény lehetővé teszi. Ez alatt elsősorban a pénz- és tőkepiacon szereplő, egyéb vagyoni értékkel bíró dolgokat, jogokat kell érteni. Ilyen például a befektetési vállalkozások által vezetett ügyfélszámla-követelés.
Hogyan történhet az óvadék alapítása?
Az óvadék alapításához egy írásbeli szerződés szükséges, valamint az, hogy az óvadékul szolgáló dolgot, ill. jogot a törvényben meghatározott módon a jogosult rendelkezésére bocsássák.
- Pénz, értékpapír estén ez úgy történik, hogy a dolgot a jogosult birtokába adják, ill. a birtokot a jogosultra ruházzák.
- Elektronikus formában előállított és nyilvántartott értékpapír esetén, a rendelkezésre bocsátás úgy is történhet, hogy az értékpapírszámlát vezető pénzintézet, valamint az óvadékot adó és azt kapó fél háromoldalú szerződést köt. Ebben korlátozzák az óvadékot adó fél rendelkezési jogát az értékpapír számla felett.
- Fizetésiszámla-követelés esetén az alapítás pedig csak ilyen módon történhet, mert ott a birtoklás átengedése máshogy nem valósítható meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számlavezető pénzintézet az óvadék jogosultja javára részlegesen zárolja az óvadékba adott fizetési számlát.
Kielégítés az óvadékból
Abban az esetben, ha az óvadékot nyújtó fél a szerződésben vállalt kötelezettségét a teljesítési határidőben nem teljesíti, akkor a másik fél a követelését az óvadékból elégítheti ki.
Ennek több módja is van.
- Ha például pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvános piaci árral rendelkező értékpapír szolgál óvadékul, a jogosultj – a biztosított követelés összege erejéig – az óvadék tulajdonjogát megszerezheti.
- Abban az esetben, ha törvény nem engedi meg, hogy a jogosult fél az óvadékot a fenti módon közvetlenül megszerezze, akkor a kielégítés bírósági végrehajtás útján, vagy a Ptk-ban meghatározott más módon történhet, például az óvadék jogosultja általi értékesítéssel.
Az óvadék további előnye, ha ugyanazt a tárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben.
Dr. Szabó Gergely
