Az óvadék – vagy köznapi elnevezéssel: kaució – kikötése a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítására szolgáló egyik elterjedt módszer. Bár a legtöbben a bérleti szerződések kapcsán találkoznak az óvadékkal (kaucióval), pénz formájában, azonban az óvadék ennél jóval szélesebb körben használható biztosíték. Mi szolgálhat óvadékként a készpénzen kívül? Miért előnyös az óvadék, és hogyan érvényesíthető?

 

Mi az óvadék?

Az óvadék a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének olyan biztosítéka, amely azáltal jön létre, hogy szerződés alapján az óvadékként szolgáló dolgot a másik szerződéses fél rendelkezésére bocsátják, akár tényleges átadással, akár más módon.

Az óvadék az azt megkapó fél számára biztosítékul szolgál, ugyanis, ha az óvadékot adó fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a másik fél óvadékból kielégítheti a szerződés alapján fennálló követeléseit.

 

Mi szolgálhat óvadékként?

Az óvadékul szolgáló dolgok körét az új Ptk. kibővítette. Óvadékul adható pénz, ami az óvadék egyik legelterjedtebb formája. Azonban a pénzen túl még számos dolog szolgálhat óvadékként. Így óvadék tárgya lehet értékpapír vagy fizetésiszámla-követelés (azaz a pénzforgalmi bankszámlán lévő összeg) is.

Az új Ptk. szerint nem csak a papíralapú, hanem az elektronikusan előállított és nyilvántartott (ún. dematerializált) értékpapír is szolgálhat óvadékul, ami fontos, hiszen az értékpapírok jelentős része ma már ilyen formában létezik.

Szintén lehet óvadékul adni egyéb vagyontárgyakat, ha ezt külön törvény lehetővé teszi. Ez alatt elsősorban a pénz- és tőkepiacon szereplő, egyéb vagyoni értékkel bíró dolgokat, jogokat kell érteni, mint például a befektetési vállalkozások által vezetett ügyfélszámla-követelés.

 

Hogyan kell óvadékot alapítani?

Az óvadék alapításához egy írásbeli szerződés szükséges, valamint az, hogy az óvadékul szolgáló dolgot, ill. jogot a törvényben meghatározott módon az óvadék jogosultjának rendelkezésére bocsássák. Pénz, értékpapír estén ez úgy történik, hogy a dolgot a jogosult birtokába adják, ill. a birtokot a jogosultra ruházzák.

Elektronikus formában előállított és nyilvántartott értékpapír esetén, a rendelkezésre bocsátás úgy is történhet, hogy az értékpapírszámlát vezető pénzintézet, valamint az óvadékot adó és az óvadékoz kapó fél háromoldalú szerződést köt, amelyben korlátozzák az óvadékot adó fél rendelkezési jogát az értékpapír számla felett. Fizetésiszámla-követelés esetén az óvadék alapítása pedig csak ilyen módon történhet, mert ott a birtoklás átengedése máshogy nem valósítható meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számlavezető pénzintézet az óvadék jogosultja javára részlegesen zárolja az óvadékba adott fizetési számlát.

 

Kielégítés az óvadékból

Abban az esetben, ha az óvadékot nyújtó fél a szerződésben vállalt kötelezettségét a teljesítési határidőben nem teljesíti, akkor a másik fél a követelését az óvadékból elégítheti ki. Ennek több módja is van. Ha például az óvadék tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvános piaci árral rendelkező értékpapír, az óvadék jogosultja – a biztosított követelés összege erejéig – az óvadék tulajdonjogát megszerezheti.

Abban az esetben, ha törvény nem engedi meg, hogy a jogosult fél az óvadékot a fenti módon közvetlenül megszerezze, akkor a kielégítés bírósági végrehajtás útján, vagy a Ptk-ban meghatározott más módon történhet, például az óvadék jogosultja általi értékesítéssel.

Az óvadék további előnye, ha ugyanazt a tárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: