Az elővásárlási jog sokak számára hangzik ismerős kifejezésként. Sokan vannak, akik azt is tudják, hogy mit jelent. De biztos, hogy pontosan tisztában vannak a jogi következményekkel? Érdemes röviden áttekinteni néhány fontos szabályt!
Hogy jöhet létre az elővásárlási jog?
Az elővásárlási jog kétféleképpen jöhet létre.
- Vannak azok az esetek, amikor jogszabály alapján illet meg valakit, és
- van, amikor szerződésben hozzák létre a felek.
Elővásárlási jog közös tulajdon esetén
Az elővásárlási jog egyik legismertebb esete a közös tulajdonú ingatlanok értékesítése. Ekkor ugyanis a törvény alapján a tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg. De mit is jelent ez pontosan?
Nagyon fontos megérteni azt a feltételt, hogy az elővásárlási jog jogosultjának csak ugyanolyan feltételek mellett van elsőbbsége, amilyen feltételekkel egy másik személy megvenné az eladó ingatlanrészt.
Vagyis például, ha egy ingatlan fele úgy eladó, hogy azért 30 napos határidővel készpénzben 5 millió forint vételárat fizetne egy vevő, akkor az elővásárlásra jogosult is 30 napos fizetési határidővel, készpénzes fizetésre és 5 milliós vételár mellett élvez elsőbbséget.
A tulajdonos feladata
A tulajdonos feladata, hogy az elővásárlásra jogosultat tájékoztassa a kapott ajánlatról, annak feltételeiről.
A jogosult csak ezek ismeretében tudja eldönteni, hogy élni kíván-e a jogával.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor ez a tájékoztatási kötelezettség nem várható el egy ingatlan tulajdonostól, mert például nem ismert a tulajdonostárs tartózkodási helye. Ilyen esetben a törvény nem kötelezi arra a tulajdonost, hogy kinyomozza valaki lakcímét.
Annak eldöntése érdekében, hogy mikor kell és mikor nem feltétlenül szükséges a többi tulajdonos értesítése, érdemes ügyvédhez, szakemberhez fordulni, mert ennek eldöntéséhez szükséges ismerni az ügy körülményeit.
Mi történik, ha az elővásárlásra jogosult megvenné az ingatlant?
Ha az elővásárlásra jogosult élni kíván a jogával, írásban kell, hogy tájékoztassa a tulajdonost. Így a szerződés közöttük létre is jön.
Az elfogadás azonban határidőhöz köthető, hiszen a tulajdonostól nem várható el, hogy hónapokig várjon a válaszra. A törvény a pontos határidőt nem határozza meg. Annyit ír elő, hogy ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Ez a határidő a gyakorlatban általában 15 és 30 nap között szokott mozogni.
Ingatlan esetén az elővásárlási jog a tulajdoni lapra is bejegyeztethető, így később senki nem hivatkozhat arra, hogy erről nem tudott. A törvény alapján fennálló jogot azonban nem kell külön bejegyeztetnünk a földhivatalban, annak betartása így is mindenkire nézve kötelező.
Amennyiben nincs törvényes elővásárlási jog, de mi szeretnénk ilyet szerződésben létrehozni, fontos, hogy ezt írásban tegyük meg, és ingatlan esetén jegyeztessük is be az ingatlan-nyilvántartásba.
Dr. Kocsis Ildikó
