A házastársak a házasság megkötésével nem csupán érzelmi, hanem sajátos jogi és vagyoni kapcsolatba is lépnek egymással. Vagyoni viszonyaikat rendezhetik házassági vagyonjogi szerződés megkötésével. Mire szolgál a házassági vagyonjogi szerződés? Mikor és mire köthető?
A házastársi vagyonközösség alapjai
A házastársak között a házassági életközösség időtartamára házastársi vagyonközösség áll fenn. Fontos, hogy a vagyonközösség az életközösség kezdetétől áll fenn, amennyiben az élettársak utóbb házasságot kötnek. Tehát, ha a felek korábban már élettársként együtt éltek, akkor a házasságot megelőző együttélést és az azt közvetlenül követő házas időszakot ebből a szempontból egységes időszaknak kell tekinteni.
A házastársi vagyonközösség alapvető szabálya, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak mindazok a javak, vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a házasság fennállása alatt – akár együtt, akár külön-külön – szereztek. Így például közös vagyon a házastársak bármelyikének a munkabére, egyéb jövedelme, az életközösség alatt vásárolt ingatlantulajdona.
A házastársi közös vagyonban negatív elemek is szerepelhetnek. A közös vagyon részét képezik egyrészt a közös vagyontárgyak terhei. Főszabályként mindkét házastársat terhelik az életközösség fennállása alatt, bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozások. Például a házasság alatt az egyik házastárs által felvett hitelből eredő tartozás a másik házastársat is terheli.
A házastársak különvagyonnal is rendelkezhetnek, amelybe tartozó vagyontárgyak nem részei a vagyonközösségnek. Különvagyonba tartozik például a házas félnek az életközösség kezdetekor meglévő vagyontárgya, a vagyonközösség fennállása során örökölt vagy neki ajándékozott vagyontárgy.
Mire szolgál a házassági vagyonjogi szerződés?
A házastársak vagyoni kapcsolatát a polgári jog szabályai rendezik. Ez azonban nem zárja ki, hogy a házastársak és a házasság előtt állók vagyoni viszonyaikat maguk rendezzék, akár a törvényi rendszertől eltérően.
Házassági vagyonjogi szerződést a felek akár a házasság megkötése előtt, akár annak fennállása alatt bármikor köthetnek. A szerződés érvényességéhez szükséges, hogy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalják.
A házassági vagyonjogi szerződés lényege, hogy a felek a házastársi vagyoni viszonyaikat a szerződésben foglaltaknak megfelelően rendezzék. A szerződés hozzásegíti a feleket ahhoz, hogy vagyoni viszonyaik egyértelműek legyenek. Így elkerülhető lehet például egy hosszú és költséges pereskedés a házasság felbontása esetén.
A szerződésben a felek eltérhetnek a törvény által adott szabályoktól, és a házastársi vagyonközösségüket másképp is szabályozhatják.
A házassági vagyonjogi szerződésekben leggyakrabban a közös vagyon – különvagyon kérdését rendezik a házastársak. Ennek keretében sokféle megállapodás köthető.
- Például leszűkíthetik azon vagyontárgyak körét, amelyek a közös vagyonba tartoznak.
- Ugyanakkor ennek ellenkezőjéről is rendelkezhetnek, azaz olyan vagyontárgyakat is beemelhetnek a közös vagyon körébe, amely a törvény szerint nem tartozna oda.
- A felek nem csak a meglévő, hanem a jövőben megszerzendő vagyonukról is rendelkezhetnek. Például kiköthetik, hogy a vagyonközösség fennállása a felek bármelyike által gazdasági társaságban megszerzett részesedés, illetve annak hasznai és terhei a házastárs különvagyonába tartoznak.
A házassági vagyonjogi szerződés hatása a tartozásokra
A házassági vagyonjogi szerződés hatással lehet azokra is, akikkel szemben a házastársaknak tartozásuk van vagy lesz. Például a szerződésben úgy is rendelkezhetnek a házastársak, hogy csak az egyikük által vállalt kötelezettségekért csak e házastárs felel a vagyonával. Ez sértheti az ilyen házastárssal szerződő harmadik fél érdekeit.
A harmadik személy érdekeinek védelmére szolgál az a szabály, hogy a házassági vagyonjogi szerződést harmadik személyek vonatkozásában akkor lehet figyelembe venni, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették.
A házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartását a Közjegyzői Kamara vezeti. A házastársak bármelyikük lakcíme szerint illetékes közjegyzőnél kérhetik a vagyonjogi szerződés megkötésének, módosításának vagy megszűnésének bejegyzését a nyilvántartásba.
Amennyiben az országos nyilvántartásba nem került bejegyzésre a szerződés, akkor abban az esetben kell figyelembe venni a szerződést harmadik személynek is, ha a tartalmáról egyébként tudott vagy tudnia kellett. Ilyenkor a házastársak bizonyíthatják, hogy az egyikükkel szerződő fél a házassági vagyonjogi szerződést ismerte vagy ismernie kellett. Például bizonyíthatják, hogy a szerződést előzőleg a harmadik fél rendelkezésére bocsátották.
A házastársaknak arra is van lehetőségük, hogy a szerződésben visszamenőlegesen is rendezzék vagyoni viszonyaikat, akár az életközösség kezdetére visszamenően. Ilyen esetben szintén törvény védi azokat a harmadik személyeket, akik felé a házastársaknak kötelezettségük van. Ugyanis a házassági vagyonjogi szerződés, a szerződés megkötése előtt harmadik személlyel szemben keletkezett kötelezettséget e személy hátrányára visszamenőlegesen nem változtathatja meg.
Dr. Szabó Gergely
