A hagyatéki eljárás célja, hogy megállapításra és tanúsításra kerüljön, hogy az elhunyt hagyatéka kire száll át. Bizonyos esetekben már lezárult hagyatéki eljárás esetén sor kerülhet a hagyatéki eljárás megismétlésére. Melyek a megismételt hagyatéki eljárás alapvető szabályai? Mikor kerülhet rá sor?
Milyen esetekben kerülhet sor a hagyatéki eljárás megismétlésére?
A jogerősen befejezett hagyatéki eljárás megismétlésére az öröklésben érdekelt személy kérelmére kerülhet sor. Érdekelt személy például az örökös, a hagyatéki hitelező, a kötelesrészre jogosult.
Az öröklésben érdekelt személy az eljárás megismétlését arra hivatkozva kérheti, hogy olyan tény merült fel, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el.
Az új tény felmerülése csak akkor teremthet alapot a hagyatéki eljárás megismétlésére, ha e tény az eljárásban való elbírálása esetén az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezek kapcsán a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
Tipikus példa lehet a hagyatéki eljárás megismétlésére, ha a hagyatéki eljárás befejezését követően kerül elő egy olyan örökös, aki addig nem szerepelt a hagyatéki eljárásban. Ennek további feltétele, hogy az új örökös előkerülése a hagyaték örökösök közötti felosztására is hatással van. Hasonló eset, ha utóbb olyan végrendelet kerül elő, amely alapján az öröklés eltérően történt volna a hagyatékátadó végzésben foglalt öröklési rendtől.
A megismételt hagyatéki eljárás menete
A hagyatéki eljárás megismétlését az eljárás érdemi, jogerős befejezésétől számított 1 éven belül kérheti az öröklésben érdekelt.
A határidő elmulasztása nem jelenti, hogy az érdekelt elveszíti az új tényen alapuló öröklési vagy egyéb igényét. Ebben az esetben az öröklésben érdekelt az igényét szükség esetén bírósági úton érvényesítheti.
A hagyatéki eljárás megismétlésére az a közjegyző illetékes, aki az alap hagyatéki eljárást lefolytatta. A hagyatéki eljárás megismétlésére való kérelmet az öröklésre érdekelt a közjegyzőnél terjesztheti elő írásban vagy jegyzőkönyvbe mondás útján.
Az eljárás megismétlésére vonatkozó kérelemben meg kell jelölni azt a tényt, amely okot ad a hagyatéki eljárást befejező végzés megváltoztatásra. Meg kell jelölni az ezt alátámasztó bizonyítékokat is. A kérelemben meg kell jelölni azt a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést is, amely ellen a kérelem irányul.
A közjegyző a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határoz arról, hogy a hagyatéki eljárás megismétlése megengedhető-e. Az eljárás megismétlése esetén az eljárás eredményétől függően az alábbiak történhetnek:
- a közjegyző a korábbi hagyatéki eljárást érdemben befejező végzést hatályában fenntartja, vagy
- hatályon kívül helyezi, és a korábbi végzéstől eltérő eljárást befejező végzést hoz.
Miben más a póthagyatéki eljárás?
A póthagyatéki eljárás nem tévesztendő össze a megismételt hagyatéki eljárással.
Póthagyatéki eljárásra akkor kerülhet sor, ha a hagyatéki eljárás befejezését követően derül ki, hogy az örökhagyó hagyatékában olyan vagyontárgy volt, amely nem szerepelt a hagyatéki eljárásban.
Például a hagyatéki eljárás lezárása után derül ki, hogy az örökhagyónak volt egy olyan bankszámlája, amelyet a hagyatéki leltárba nem vettek fel.
Póthagyatéki eljárás esetén nincs szó olyan körülmények felmerüléséről, amely miatt az öröklés rendje vagy jogalapja (pl. végrendelet, törvényes öröklés) megváltozhatna. A póthagyatéki eljárás során nem az eljárás ismételt lefolytatásáról van szó a teljes hagyaték vonatkozásában. Ekkor csak az újonnan előkerült vagyontárgy tekintetében kerül sor az eljárásra és a hagyaték átadására.
Ha a hagyatéki eljárás megismétlésének és a póthagyatéki eljárásnak is fennállnak a feltételei, akkor a póthagyatéki eljárásra tartozó igényeket a megismételt hagyatéki eljárás során kell érvényesíteni.
Dr. Szabó Gergely
