A nonprofit civil szervezeteknek több típusa van, amelyek közül a két legalapvetőbb az egyesület és az alapítvány. Egyesületet alapítani számtalan célra lehet, feltéve, hogy tevékenysége nem gazdasági célt szolgál, azaz nem profitorientáltan működik. Mire szolgál az egyesület és milyen módon hozható létre?

Milyen célból lehet egyesületet létesíteni?

Egyesületet számos célra lehet alapítani. A lehetséges egyesületi célok tekintetében kevés a törvényi korlát. Egyesületet bármely olyan tartós célra és tevékenységre létre lehet hozni, amely nem jogsértő, azaz nem ütközik az Alaptörvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe.

Egyesület tipikusan valamely civil és nonprofit tevékenység céljából szokott létrejönni. Ilyen például a művészeti, kulturális, tudományos, sport cél, de vannak érdekképviselettel, jogvédelemmel foglalkozó egyesületek is.

A Polgári Törvénykönyv mindössze annyiban korlátozza az egyesület létrehozását, hogy gazdasági célra, gazdasági tevékenység folytatására nem lehet alapítani.

Az egyesület csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet és a vagyonát e céljának megfelelően használhatja fel. Az egyesületi vagyon nem osztható fel az egyesületi tagok között, és a tagok nyereségben sem részesülhetnek a bevételeiből. Tehát gazdasági tevékenysége mindig kiegészítő jellegű és nem válhat a működés súlypontjává.

Hogyan hozható létre egyesület?

Az egyesület elsődlegesen személyek együttműködését jelenti egy meghatározott, közös cél érdekében. Ezért létrehozásának legalapvetőbb feltétele a tagság megléte.

Míg alapítványt vagy gazdasági társaságot akár egy személy is létrehozhat, addig az egyesület létrehozásához legalább 10 személy együttes elhatározása szükséges.

Az alapító tagoknak el kell fogadniuk az egyesület alapszabályát. Az alapszabály elfogadása történhet alakuló közgyűlésen, ahol az alapító tagok mindegyike jelen van. Történhet azonban úgy is, hogy az alapító tagok külön-külön nyilatkoznak az alapszabály elfogadásáról. Az egyesület akkor jön létre, amikor a nyilvántartást vezető törvényék a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzi.

Az alapszabály az egyesület alapdokumentuma, amelyben szerepelnie kell:

  • az egyesület nevének,
  • céljának,
  • székhelyének,
  • a tagok nevének és címének,
  • a tagdíj mértékének,
  • az első vezető tisztségviselőknek.

Az egyesületek alapszabálya rendszerint számos további rendelkezést is tartalmaz, például a vagyonnal, működéssel kapcsolatban.

Az egyesületi vagyon

Az egyesület saját, elkülönült vagyonnal rendelkezik. Az egyesületi vagyon több forrásból származhat. Az egyesületi tagdíjon kívül például a gazdasági tevékenység bevételéből, pályázati bevételekből, adományokból, rendezvények bevételeiből.

Döntéshozatal az egyesületben

Az egyesületek legfőbb döntéshozó szerve a tagok részvételével működő közgyűlés. Az alapszabályban küldöttgyűlésről is lehet rendelkezni, amikor a tagok nem közvetlenül vesznek részt a döntéshozatalban, hanem az előzőleg, az alapszabályban meghatározott módon megválasztott küldöttek útján.

Az egyesületek ügyvezetését és képviseletét az alapszabály rendelkezésétől függően egy ügyvezető vagy az elnökség látja el. Az elnökség három vagy annál több tagból álló testület.

Egyesület vagy alapítvány?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy alapítványt vagy egyesületet érdemes-e létrehozni. Erre természetesen általános válasz nem adható. Elsődlegesen azt érdemes mindenkinek megvizsgálni, mi az a cél, amit el akar érni, mi az a tevékenység, amelyre a szervezetet létre akarja hozni.

  • Általánosságban elmondható, hogy ideális esetben az alapítvány inkább az alapítványi cél érdekében (pl. egy intézmény működtetése) az alapítványi vagyon felhasználásáról, annak kezeléséről szól. Ezzel szemben az egyesületek inkább személyek (tagok) egyesítésére és a tagság érdekében való működésre szolgálnak.
  • Az alapítvány meghatározott kedvezményezett javára szolgálhat és csak korlátozott esetekben szolgálhatja az alapító javát akkor, ha a cél az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Az egyesület az alapítóinak, illetve a tagjainak a közösen meghatározott célját szolgálja.
  • Az alapítvány alapítójának korlátozott a ráhatása az alapítvány mindennapi működésére. Ezzel szemben a közgyűlésen keresztül a tagok sokkal szélesebb befolyással rendelkezhetnek az egyesületre.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: