Mire szolgál az öröklési szerződés?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Szerződések joga

Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?

Szerződéses végintézkedés

Míg a végrendelet az örökhagyó egyoldalú nyilatkozta, amelyben megnevezi örökösét, addig az öröklési szerződés egy megállapodás az örökhagyó és az örökös között.

Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás fejében a vele szerződő felet örökösévé teszi. Az ellenszolgáltatás az örökös által vállalt, az örökhagyónak, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás lehet.

Látható, hogy az öröklési szerződés részben a végrendelet, részben a tartási-, életjáradéki szerződés jellemzőit viseli magán. A végrendelethez képest a legnagyobb különbség, hogy a végrendeletet a végrendelkező bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja, azonban az öröklési szerződésnél ezt nem teheti meg.

Az öröklési szerződés módosítására közös megegyezéssel, vagy bírósági úton van lehetőség.

A tartási/életjáradéki szerződéshez képest a legjellemzőbb különbség, hogy az előbbi szerződések esetén az eltartó, életjáradékra kötelezett személy az ellenszolgáltatást (pl. ingatlantulajdont) rendszerint a szerződéskötéskor kapja meg.

Az öröklési szerződés esetén az örökös az ellenszolgáltatást, azaz az örökséget az örökhagyó halálával szerzi meg.

Az öröklési szerződés alakja

Tekintettel arra, hogy az öröklési szerződés nem egyoldalú nyilatkozat, ezért a saját kézzel írt és aláírt öröklési szerződés önmagában nem érvényes.

A szerződés érvényességének alaki feltétele, hogy

  • a felek a szerződést két tanú együttes jelenlétében aláírják, vagy ha azt már aláírták, az aláírásokat két tanú együttes jelenlétében a magukénak ismerjék el.
  • Az öröklési szerződést a tanúknak is alá kell írniuk, e minőségük feltüntetése mellett.
  • Amennyiben az öröklési szerződés több különálló lapból áll, akkor az érvényesség további feltétele, hogy a szerződés minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el, valamint
  • a felek és a tanúk minden lapot aláírjanak.

Az örökség biztosítása

Az öröklési szerződés vonatkozhat az örökhagyó teljes vagyonára vagy annak egy részére, egyes vagyontárgyaira. Az ily módon lekötött vagyonát az örökhagyó érvényesen nem idegenítheti el és nem is terhelheti meg. A törvény azonban megengedi, hogy a felek ettől eltérően állapodjanak meg a szerződésben. Így a szerződésben megengedhetik, hogy az örökhagyó a lekötött vagyont vagy egy részét például eladja vagy elajándékozza.

Fontos megjegyezni, hogy az említett tilalom nem érinti jóhiszemű személy visszterhesen szerzett jogát. Így például, ha az örökhagyó a szerződéssel lekötött értékes ékszerét harmadik személynek eladja, akkor az ékszer a vevőtől nem követelhető vissza, amennyiben nem volt tudomása az elidegenítési tilalomról. Ebben az esetben az örökhagyóval szerződő a fél az örökhagyó ellen léphet fel, szerződésszegés miatt.

Ha az öröklési szerződéssel ingatlant kötöttek le, akkor az örökhagyóval szerződő fél jogosult arra, hogy az örökhagyó engedélye nélkül is elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba. A felek ettől eltérően megállapodhatnak arról, hogy ehhez az örökhagyó engedélye is szükséges.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége