Mit érdemes tudni a lízingről?

Mit érdemes tudni a lízingről?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A lízing a különböző járművek, eszközök vagy akár ingatlanok megszerzésének egyik elterjedt módja mind a vállalkozások, mind a fogyasztók körében. Lízing esetén a lízingbevevő és a lízingbeadó lízingszerződést kötnek. Melyek a lízingszerződések fontos jellemzői? Mit érdemes tudni a lízingről?

Melyek az alapvető lízingfajták, és melyik mit takar?

  • Pénzügyi lízing

A lízing egyik legelterjedtebb formája a pénzügyi lízing.  Pénzügyi lízing esetén egyfajta hitelnyújtás történik, amikor a lízingbeadó (gyakran egy pénzintézet) a lízingbevevőt finanszírozza, annak érdekében, hogy használatot és végül tulajdont szerezhessen a lízingtárgyon.

A pénzügyi lízingszerződés lényege, hogy a lízingbeadó a lízingtárgyat (pl. gépjárművet, ingatlant) a saját tulajdonába megveszi, és a lízingbevevő használatába adja meghatározott időre. A lízingbevevő köteles a dolgot átvenni és lízingdíjat fizetni.

A lízing és a kölcsön közötti legnagyobb különbség, hogy lízing esetén a lízingbeadó saját tulajdonába kerül a dolog, míg kölcsön esetén a kölcsönadó által nyújtott kölcsönösszegből a vevő saját tulajdonába veszi meg a dolgot. Tehát lízing esetén nem pénzösszeget ad a lízingbeadó a lízingbevevőnek, hanem a saját tulajdonába kerülő dolog használatát engedi át neki.

A pénzügyi lízingnek két fajtája létezik:

  1. a nyílt végű, és
  2. a zárt végű pénzügyi lízing.

Zárt végű lízing esetén a szerződés határozott idejének lejártakor a lízingbevevő automatikusan tulajdonjogot szerez a lízingtárgyon, amennyiben kötelezettségeinek eleget tett.

Nyílt végű lízing esetén a lízingbevevőnek arra van lehetősége, hogy a lízingtárgyat maradványértéken megszerezze.

  • Operatív lízing

A lízing másik elterjedt típusa az operatív lízing, ahol inkább a bérlethez hasonló jellemzők érvényesülnek.

Operatív lízing esetén a lízingbevevőnek jellemzően nem célja a tulajdonjog megszerzése, sokkal inkább a meghatározott időre szóló használat áll a középpontban. A lízingbeadó így az adott lízingtárgyat akár egymást követően több személynek is lízingbe adhatja.

A lízing nyilvántartása

Mivel a lízingszerződés ideje alatt a lízingbeadó marad a lízingtárgy tulajdonosa, ezért a lízingtárgy egyben követelésének biztosítékául is szolgál.

E biztosíték még a zálogjognál is kedvezőbb a lízingbeadó számára, mivel a tulajdonjog megmarad nála. Így lízingbevevői szerződésszegés esetén a felmondást követően visszaveheti a lízingtárgyat.

Ha a lízingtárgy ingatlan, akkor a lízingbeadást és a lízingbevevő személyét az ingatlan-nyilvántartásba is köteles bejegyeztetni a lízingbeadó. Ha a lízing ingó dologra vagy jogra vonatkozik, akkor a lízingbeadó ezeket az adatokat rendszerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba köteles bejegyeztetni. Kivételt képez, ha a dolog tulajdonjogát más közhiteles nyilvántartás útján tartják számon (pl. repülőgéplajstrom), amely esetben a lízinget az arra vonatkozó nyilvántartásba kell bejegyezni.

Fontos, hogy amennyiben a lízingbevevő vállalkozás, akkor a lízing ideje alatt a lízingtárgy számviteli szempontból az ő könyveiben szerepel, annak ellenére, hogy a lízingbeadó tulajdona.

A lízingtárgy költségei

  • A lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni. A lízingdíjat a bérleti díjhoz hasonlóan, a szerződésben meghatározott gyakorisággal (pl. havonta, évente) kell fizetni. A lízingdíjat főszabály szerint időszakonként előre kell megfizetnie a lízingbevevőnek.
  • A lízingdíjon túl a lízingbevevőt terhelik a lízingtárggyal járó terhek, költségek, például az adók, fenntartási költségek is.
  • Szintén a lízingbevevőt terheli a lízingtárggyal kapcsolatos kárveszély. Ez azt jelenti, ha a lízingtárgyban olyan kár esik, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni, akkor a kárt a lízingbevevő viseli.

Ezen terhek, költségek és a kárveszély a lízingbevevőt onnantól terheli, amikor a lízingtárgyat a birtokába adták. Amennyiben a lízing tárgya nem dolog, hanem valamely jog, akkor a felsorolt terheket a szerződéskötéstől viseli a lízingbeadó. A másik oldalról viszont megilletik a lízingbevevőt mindazon hasznok is, amelyeket a lízingtárgy hajt.

A lízingtárgy használata

A lízingtárgyat a lízingbevevő jogosult használni. Harmadik személynek a használatot a lízingbeadó hozzájárulásával engedheti át.

Ha a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével adta más használatába, akkor a lízingbevevő e személy magatartásáért úgy felel, mintha a lízingtárgyat maga használta volna.

Ha viszont engedély nélkül engedi át másnak a használatot, akkor a lízingbeadó felelős azért a kárért is, amely a használat átengedése nélkül nem következett volna be.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

– – – – – – – –

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

 

Címkék: , , , , , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége

  • Címünk: 1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.
  • Telefon/Fax: 06-1-266-66-21
  • Mobil: 06-30-692-93-92
  • E-mail: info(kukac)kocsis-iroda.hu
  • Ezt a honlapot a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.