A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a teljesített munkaidőről hiteles nyilvántartást vezessen. A munkaidő-nyilvántartás szabályainak betartását a munkaügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi. Ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltató e nyilvántartásokat szabályosan vezesse. Mit kell nyilvántartania a munkáltatónak? Elegendő-e a jelenléti ív vezetése a megfelelő nyilvántartáshoz?
Ki vezesse a nyilvántartást?
A munkaidő-nyilvántartás vezetése a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató kötelezettsége.
Ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató adott esetben nem engedheti át a napi teljesített munkaidő vezetését a dolgozónak. A munkavállaló által vezetett adatokat azonban ellenőriznie kell, és el kell fogadnia (pl. aláírnia) a munkáltatónak. Továbbra is a munkáltató felelőssége, hogy az elkészült nyilvántartás megfeleljen a törvény előírásainak, abból a törvényben előírt adatok megállapíthatóak legyenek.
Mit tartalmaz a munkaidő-nyilvántartás?
A munkaidő-nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes munkaidő és túlóra időtartamának, valamint kezdetének és végének.
Fontos tehát, hogy az is kiderüljön a nyilvántartás alapján, hogy rendes munkaidőben vagy túlórában történt a munkavégzés.
Emiatt önmagában a jelenléti ív munkavállaló általi aláírása nem feltétlenül elegendő, hiszen abból csak a munkakezdés és befejezés időpontja állapítható meg, de az nem, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről, azaz túlóráról volt-e szó.
Erre a kérdésre ebben az esetben csak a jelenléti ívnek a munkáltató által közölt munkaidő beosztással való összevetése alapján lehet választ kapni. Ez legfeljebb akkor fogadható el, ha ezekből egyértelműen és átláthatóan meg lehet állapítani, hogy adott napon túlórázott-e a dolgozó.
Ugyanezen okokból nem megfelelő munkaidő nyilvántartásként önmagában a kártyás beléptető rendszer által rögzített belépési és kilépési időpont sem. Ráadásul a munkahelyre való be- és kilépés nem is feltétlenül egyezik meg a munkakezdés és befejezés időpontjával.
A munkaidőre vonatkozó nyilvántartásból minden lényeges adatnak ki kell derülnie. Így például annak is, ha a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidejében igazoltan volt távol és ezért nem végzett munkát (pl. szabadságon volt), vagy annak, hogy túlóra ellentételezéseként kapott szabadnapját tölti. A munkahelyen kívül, kiküldetésben munkával töltött időt ugyanúgy rögzíteni kell a nyilvántartásban.
Utólag is igazolható a munkaidő?
A Munka Törvénykönyve arra lehetőséget ad, hogy az írásban előre közölt munkaidő-beosztást használják a hó végén a munkaidő nyilvántartására.
Ehhez az szükséges, hogy
- legyen a munkáltató által írásban közölt munkaidő-beosztás,
- a hó végén az abban foglaltak teljesítését a felek igazolják, valamint,
- ha a beosztástól eltérő munkavégzés volt (pl. túlóra), az ebből fakadó eltérést naprakészen feltüntetessék. Tehát itt sem elegendő csupán az összes havi túlóra feltüntetése. Ez persze azzal jár, hogy a hónap során továbbra is pontosan jegyezni kell a teljesített munkaórákat. Ennek hiányában a hó végén nem lenne lehetséges a beosztástól eltérő munkavégzés pontos nyilvántartása és igazolása.
Dr. Szabó Gergely