A szerződési szabadság a polgári jog egyik legfontosabb alapelve a szerződésekkel kapcsolatban. Főszabály szerint minden polgári jogi szerződéssel kapcsolatban érvényesül. Mit értünk szerződési szabadság alatt? Vannak alóla kivételek?
Mi a szerződés?
A szerződés két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből jogok és kötelezettségek származnak a szerződő felekre nézve.
Szerződést nem akármilyen nyilatkozat hozhat létre, hanem jognyilatkozat. Jognyilatkozat a jogi hatás kiváltását célzó és arra alkalmas nyilatkozat, amely megjelenhet többféle formában. Létrejöhet szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással. Például ilyen jognyilatkozat lehet az ingatlan megvásárlására vonatkozó ajánlattétel és az ajánlatot elfogadó nyilatkozat.
A szerződés létrejöttének alapvető feltétele a konszenzus. Azaz, hogy a felek a szerződés lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdéseiben megállapodjanak, és az erre vonatkozó kölcsönös és egybehangzó akaratukat kifejezzék. A feleknek nem kell külön megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyet jogszabály rendez.
A szerződési szabadság
A szerződési szabadság a polgári jog egyik legfontosabb alapelve a szerződések területén. Ide tartozik az akaratszabadság, a partnerválasztás szabadsága, a tartalom meghatározásának szabadsága és a típusszabadság is.
- Az akaratszabadság alatt azt értjük, hogy mindenki eldöntheti, hogy kíván-e szerződést kötni vagy sem. Így jogi értelemben a szerződéskötési szabadságunkat gyakoroljuk akkor is, amikor a boltban eldöntjük, hogy megveszünk-e egy terméket.
- A partnerválasztás szabadsága azt jelenti, hogy szabadon eldönthetjük kivel kívánunk szerződéses kapcsolatba lépni. Például, az ingatlan bérbeadója szabadon eldöntheti, hogy a jelentkezők közül kivel kíván bérleti szerződést kötni.
- A szerződési szabadság legtöbbet emlegetett eleme a tartalom kialakításának szabadsága. A tartalomszabadság alapvetően azt jelenti, hogy a felek szabadon, saját érdekeik és szempontjaik szerint határozhatják meg a szerződés tartalmát. Amennyiben valamilyen kérdést a törvény nem szabályoz, akkor ezt a feleknek kell megtenniük a szerződésben. A törvényben szabályozott kérdésekkel kapcsolatban pedig a feleknek főszabály szerint van lehetőségük eltérni a törvénytől. Az általános szabály ennek kapcsán azt írja elő, hogy a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Polgári Törvénykönyv az eltérést nem tiltja.
- A szerződési szabadság körébe tartozik a típusszabadság. Ez azt jelenti, hogy a felek nem csak a törvényben szabályozott szerződéstípusok keretei között köthetnek szerződést, mint például adásvétel, megbízás, vállalkozás Arra is van lehetőség, hogy ún. atipikus szerződést kössenek. Az atipikus szerződések gyakran vegyes jellegű szerződések, amelyek több szerződéstípus jegyeit is magukon hordozzák.
Kivételek a szerződési szabadság alól
Ahogy rendszerint semmilyen szabadság nem korlátok nélküli, úgy a szerződési szabadságnak is vannak korlátai.
- Az akaratszabadság alól jogszabályok ismernek kivételeket. Ilyen, amikor bizonyos szolgáltatások nyújtója köteles szerződni a szolgáltatást igénybe venni kívánó személlyel, mert ellenkező esetben az érintett a szolgáltatást nem tudná igénybe venni. Például szerződéskötési kötelezettség terhel bizonyos közüzemi (pl. földgáz) vagy közlekedési szolgáltatókat (pl. vasúti, közúti tömegközlekedés). Az akaratszabadság alóli kivétel az is, amikor bizonyos tevékenység folytatását szerződéskötéshez köti a törvény. Például kötelező gépjármű felelősségbiztosítás és egyéb kötelező biztosítások.
- A partnerválasztás szabadságának korlátozásaként foghatóak fel például az elővásárlási jog szabályai. Ekkor a szerződés nem az eredeti ajánlattevővel, hanem az elővásárlásra jogosulttal jön létre a harmadik személy által tett vételi ajánlat feltételei szerint.
- A tartalomszabadság korlátját jelenti, hogy a feleknek a törvénytől való eltérés körében arra van lehetőségük, hogy a törvénynek a felek jogait és kötelezettségeit szabályozó előírásaitól térjenek el, ha a törvény nem tiltja. A tartalomszabadság nem terjed ki a jogok és kötelezettségek meghatározásán túli eltérésekre. Így nem lehet a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó alapelveitől vagy a szerződések garanciális szabályaitól (pl. érvénytelenség) eltérni. Így a felek nem állapodhatnak meg abban, hogy közöttük egybehangzó jognyilatkozat nélkül is létrejön a szerződés vagy közöttük a jóerkölcsbe ütköző szerződés sem érvénytelen.
- A tartalomszabadság korlátait jelentik a törvény kifejezett tilalmai is, amelyben az eltérést nem engedi meg vagy ha valamely tartalomhoz a törvény érvénytelenséget fűz. Így például semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis az a szerződés is, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Polgári Törvénykönyvnek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
Dr. Szabó Gergely
