A szerződésekben sokszor lehet találkozni olyan rendelkezéssel, amely a kárveszély másik félre való átszállásáról szól, különösen adásvételi szerződések esetében. Mit kell érteni kárveszély alatt? Mit jelent a kárveszély átszállása?
Mi a kárveszély?
Kár alatt a károkozó magatartás következtében a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket kell érteni. A kárt mindig viselni kell valakinek, ha másnak nem, akkor magának a dolog tulajdonosának.
Kárveszély alatt azt értjük, hogy a dologban bekövetkezett és más személyre át nem hárítható kárt annak kell viselnie, akit a kárveszély terhel.
A kárveszély viselése alapvetően a dolog tulajdonjogához kapcsolódik. A Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Például a tulajdonos viseli a kárt, ha ő maga okozta vagy az ő beleegyezésével okozták. Szintén a tulajdonos viseli azt a kárt, amelyet a másik szerződő fél ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozott, amennyiben nem volt elvárható a féltől, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A kárveszély átszállása
A kárveszély átszállása rendszerint olyan szerződések esetén értelmezhető, ahol valamely dolog tulajdonjoga cserél gazdát. Például adásvétel vagy ajándékozás esetén.
A törvény főszabályként úgy rendelkezik, hogy a kárveszély a szerződés teljesítésével száll át a másik félre.
Tehát a kárveszély átszállása a szerződés teljesítésének következménye. A tulajdonjog átruházását tartalmazó szerződés teljesítésével a kárveszély a tulajdonjog megszerzőjére száll át. Ő az, aki ezt követően viseli a dologban bekövetkezett olyan károkat, amelynek megtérítésére mást nem lehet kötelezni.
Sajátos esetek a kárveszély átszállásánál
A kárveszély átszállásának általános szabálya alól a törvény több kivételt is ismer. A törvényi rendelkezéseken túl a szerződő felek sincsenek elzárva attól, hogy a kárveszély átszállásáról a szerződésben eltérően állapodjanak meg.
- A kárveszély átszállásának leggyakrabban alkalmazott sajátos esete ingatlan adásvételkor érvényesül.
A törvény szerint az eladott ingatlan tekintetében a kárveszély az ingatlan birtokának a vevőre való átruházásával átszáll a vevőre, amennyiben a birtok átadására már a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt sor került.
Az ingatlan adásvételi szerződés akkor minősül teljesítettnek, ha a vételár kifizetésén és az ingatlan birtokának átruházásán túl a vevő tulajdonjogának bejegyzése is megtörténik. A törvény a kárveszély átszállása tekintetében itt eltér az általános szabálytól. A vevő tulajdonjogának bejegyzését nem kívánja meg a kárveszély átszállásához, amennyiben az ingatlan birtokát már korábban a vevőre ruházták. Ez az ingatlan adásvételi szerződések döntő többségében így történik. Ugyanis az ingatlan átadásával a felek rendszerint nem várnak a vevő tulajdonjogának bejegyzéséig, hanem arra már a vételár kifizetését követően sor kerül.
- A kárveszély átszállása eltérően történik fogyasztói adásvétel esetén is. Fogyasztói adásvételről van szó, ha az eladó vállalkozás, a vevő pedig fogyasztó.
Ha az eladó vállalkozás vállalja a dolog vevőhöz való eljuttatását (pl. kiszállítását), akkor a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot.
Például internetes vásárlás esetén, ha a kereskedő vállalja a megrendelt áru kiszállítását, akkor a kárveszély akkor száll a vevőre, amikor átveszi a csomagot. Nem pedig akkor, amikor a kereskedő átadja az általa megbízott csomagküldő szolgálatnak az árut. Kivételt képez, ha a fuvarozót a fogyasztó bízta meg a kiszállítással, feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta. Ha a fogyasztó az eladó által ajánlott fuvarozót bízta meg, akkor a kárveszély az áru átvételével száll a fogyasztóra.
- A kárveszély átszállásának eltérő szabályai vannak lízingszerződés esetén is.
Lízingszerződésnél a lízingtárgy nem kerül a lízingbevevő tulajdonába, azonban a lízingszerződés megkötésétől, dolog esetén a lízing tárgy átadásától a kárveszély a lízingbevevőre száll át.
Kárveszély átszállása késedelem esetén
Ha a dolog átvételére a szerződés alapján köteles személy az átvétellel késedelembe esik, akkor a kárveszély átszállásával nem kell megvárni a dolog átvételét. Ebben az esetben a kárveszély az átvételi késedelem bekövetkezésével átszáll az átvételre kötelezett félre.
Ha tehát a dologban a késedelem ideje alatt olyan kár keletkezik, amelynek megtérítésére mást nem lehet kötelezni, a kárt az átvétellel késedelmeskedő fél viseli. Még akkor is, ha a dolog ténylegesen nem volt a birtokában, hanem még a másik félnél volt.
Kárveszély átszállása érvénytelen szerződésnél
Különleges szabályok vonatkoznak a kárveszély átszállására érvénytelen szerződés esetén. A szerződés érvénytelenségének fontos következménye, hogy érvénytelen szerződésre nem lehet jogot alapítani és a szerződés teljesítését követelni. Ebből az következne, hogy az érvénytelen szerződés teljesítése sem lenne alkalmas arra, hogy a kárveszély átszálljon a másik félre. Ez azonban a tulajdonjogot átruházó felet hátrányos helyzetbe hozná az érvénytelenség következményei tekintetében, ha a dolgot már átruházta a másik félre, de a kárveszély még mindig őt terhelné.
A törvény kimondja, hogy az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély a másik félre száll át.
Ez azt jelenti, hogy ha például az érvénytelen szerződés alapján a vevőnek átadott dolog megsemmisül vagy más olyan kár következik be, amelynek megtérítését nem lehet mástól követelni, akkor ezt a kárt a vevő viseli. Tehát ebben az esetben a vevő nem követelheti a megsemmisült dolog vételárának visszaadását az eladótól, mivel a dolgot nem tudja visszaadni. Ilyenkor a kárt ő köteles viselni.
Dr. Szabó Gergely
