Mit jelent a kötelesrész és kinek, mennyi jár?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog

Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem hagy, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már nincsen szinte semmi. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak.  

Jogosultság a kötelesrészre

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, akkor, ha az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A törvényes örökösök közül tehát csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg kötelesrész. Távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők vagy oldalági rokonok nem lehetnek kötelesrészre jogosultak.

A kötelesrészre való jogosultság legtipikusabb esete, amikor az örökhagyó végrendelkezik, és a végrendeletben nem a törvényes örökösre hagyja vagyonát.

  • Ilyen eset például, ha az örökhagyó nem a gyermekét, hanem másik személyt jelöl meg általános örököséül végrendeletében.
  • Hasonló eset, ha az örökhagyó két gyermeke közül kizárólag az egyik gyermekére végrendelkezik.

Ilyen esetekben az a személy, aki a végrendelet hiányában örökös lenne, kötelesrészre tarthat igényt.

Ritkábban, de előfordul, hogy az örökhagyó még életében elajándékozza vagyonát, és ezzel lecsökkenti vagy kiüresíti a hagyatékot. A törvényes örökösök közül a fent felsoroltak ebben az esetben is előterjeszthetnek kötelesrészre való igényt.

A kötelesrész alapja

 A kötelesrész alapja

  • a hagyaték tiszta értéke, valamint
  • az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.

A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.

A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást.

Nem tartoznak a kötelesrész alapjához az alábbiak:

  • azok az ingyenes adományok, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évnél régebben adott,
  • az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott. Például a házasságkötés előtt juttatott adomány a házastárs kötelesrészének alapjába nem számít bele.
  • a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék vagy más ingyenes adomány értéke,
  • a házastárs vagy az élettárs, illetve a leszármazó részére nyújtott tartás értéke,
  • az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékig.

A kötelesrész mértéke

A fent leírtak szerint először meg kell határozni a kötelesrész alapját. A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 arányú lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor őt 1/6 arányban illeti meg a kötelesrész.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége