A bírósági végrehajtási eljárás az adós számára a legtöbb esetben kellemetlen, hiszen az őt terhelő tartozás állami kényszerrel való behajtására irányul. A törvény azonban a végrehajtási eljárásban is elvár az adóstól és más személyektől is bizonyos szintű együttműködést. Hogyan kényszeríthető ki az adós együttműködése? Mit jelent a rendbírság a végrehajtási eljárásban?
Együttműködési kötelezettség a végrehajtás során
A végrehajtási eljárás célja, hogy törvényben szabályozott eszközökkel és állami kényszerrel elérje, hogy a kötelezett teljesítse a kötelezettségét.
Végrehajtási eljárásra akkor kerül sor, ha az adós a jogerős bírósági ítéletben vagy más végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét önként nem teljesítette.
Az önkéntes teljesítés elmaradása nem mentesíti az adóst az alól, hogy a végrehajtás sikeressége érdekében együttműködjön.
- Az együttműködési kötelezettség egyrészt jelenthet tevőleges magatartást, jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítését. Például az adós köteles a gépjárművet az árverés megtartása érdekében a végrehajtó felhívására a felhívásban megjelölt időpontban és helyszínre szállítani.
- Az együttműködés másrészt jelenthet passzív magatartást is. Minden olyan magatartástól való tartózkodást, amely a végrehajtás eredményességét akadályozza. Például az adós nem rejtheti el az ingóságait abból a célból, hogy azokat a végrehajtási eljárás alól kivonja.
Együttműködési kötelezettség nem csak az adóst, hanem más közreműködő személyeket is terhelhet a végrehajtási eljárásban. Így például együttműködési kötelezettsége van a végrehajtást kérőnek, vagy adott esetben az adós munkáltatójának, nagykorú hozzátartozójának, az önkormányzatnak, az adós és a végrehajtást kérő képviselőjének is.
Rendbírság a végrehajtási eljárásban
A rendbírság egy olyan eszköz, amely az együttműködési kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére szolgál.
- Rendbírság kiszabásának akkor van helye, ha az érintett a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.
- Akkor is elrendelhető, ha a személy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít.
Rendbírsággal nem csak az adós sújtható. A végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett magánszemély vagy szervezet is, amennyiben a kötelezettségének teljesítését elmulasztja, vagy a végrehajtási eljárás eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. Így például rendbírsággal sújtható az adós munkáltatója, sőt a munkáltató vezetője is, ha nem teljesíti az adós munkabérére kiadott letiltásban foglaltakat.
Fontos, hogy az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag azért, mert a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.
Például, ha az adós felhívást kap a végrehajtótól, hogy a végrehajtási lapon foglalt tartozást fizesse meg, de ennek nem tesz eleget, akkor önmagában emiatt nem lehet rendbírsággal sújtani.
A rendbírság kiszabását meg kell előznie legalább egy felszólításnak.
Ha a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, köteles felhívni az érintett személyt a kötelezettségeinek teljesítésére, illetve az akadályozó magatartás abbahagyására.
A felhívásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a felhívásban foglaltak eredménytelensége esetén rendbírság kiszabására kerül sor.
Hogyan szabható ki a rendbírság?
Ha a végrehajtó felhívása eredménytelen, akkor a végrehajtó a bíróságnál kezdeményezi a rendbírság kiszabását.
A rendbírságot tehát nem a végrehajtó, hanem a bíróság szabja ki.
A rendbírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. Ha a rendbírság kiszabására valamely kötelezettség elmulasztása miatt került sor, és az érintett a fellebbezési határidő letelte előtt a kötelezettségét teljesíti, akkor van lehetősége a rendbírság alóli mentesülésre. Ha ugyanis a megbírságolt a fellebbezéssel egyidejűleg igazolja, hogy kötelezettségének eleget tett, a bíróság a rendbírságot kiszabó végzését hatályon kívül helyezheti.
A rendbírság egyéb hátrányai
Amennyiben valaki a rendbírságot követően sem teljesíti a jogszabályi kötelezettségét, vagy folytatja a végrehajtás akadályozását, akkor további hátrányokkal kell szembenéznie.
A bírósági végrehajtás akadályozása egyben bűncselekmény is, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Amennyiben a rendbírság kiszabása után a személy a magatartást tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredő kötelezettségének továbbra sem tesz eleget, bűncselekményt követ el. Nem büntethető a bírósági végrehajtás akadályozásáért az elkövető, ha a vádemelés előtt a végrehajtásból eredő kötelezettségének eleget tesz.
Ha az adóst rendbírsággal sújtották, akkor a végrehajtási eljárásban igénybevehető több kedvezménytől is elesik.
- Például az adós kérelmére nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha az eljárásban az adóst korábban rendbírsággal sújtották.
- Ingatlan végrehajtás esetén az adós nem kaphat a bíróságtól halasztást az ingatlan elhagyására, ha korábban rendbírságot szabtak ki vele szemben.
Dr. Szabó Gergely