Mit jelent az együttműködési kötelezettség a szerződések esetén?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Szerződések joga

A szerződés többoldalú ügylet, amelyből az érintett feleknek jogai és kötelezettségei keletkeznek. A szerződés megkötése és teljesítése nehezen képzelhető el a felek együttműködése nélkül. Ezért a szerződő felek egyik lényeges kötelezettsége, hogy egymással együttműködjenek. Mire vonatkozik ez az együttműködési kötelezettség?

Az együttműködési kötelezettség időtartama

A Polgári Törvénykönyv szerint a felek együttműködési kötelezettsége fennáll a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, továbbá a szerződés fennállása alatt és megszüntetése során is.

A feleknek tehát nem csupán a szerződés fennállásának és teljesítésének, ill. megszüntetésének idején kell kölcsönösen együttműködni. E kötelezettségük már a szerződéskötést megelőzően is fennáll. A szerződéskötéshez vezető folyamat, így az ajánlattétel, a tárgyalások, a szerződési feltételek kialakítása során is együtt kell működniük, adott esetben akkor is, ha maga a szerződés végül nem kerül megkötésre.

Az együttműködési kötelezettség tartalma

Az együttműködési kötelezettség tartalmát nem lehetséges pontosan felsorolni, mivel mindig az adott helyzettől és szerződéstől függ, hogy mi tartozik bele. Azonban a legfontosabb elemét a törvény külön is nevesíti, amely nem más, mint a tájékoztatási kötelezettség.

A felek kötelesek egymást tájékoztatni a szerződést érintő lényeges körülményekről. Nyilvánvalóan lényegesnek kell tekinteni mindazon körülményeket, amelyekről a másik fél kifejezésre juttatta, hogy számára lényegesek. Ezért, ha ilyen körülményekre vagy ezek megváltozására vonatkozóan a másik félnek információja van, erről tájékoztatnia kell az érintett felet. Természetesen e kötelezettségnek korlátját képezhetik a különböző titoktartási kötelezettségek, például az üzleti titok.

Lényeges körülménynek tekinthetők azok, amelyek a fél szerződéskötési szándékára, ill. a megkötni kívánt szerződés tartalmára hatással lehetnek. Ezek tehát olyan körülmények, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fél megalapozott döntést hozhasson a szerződés megkötéséről és annak tartalmáról.

A megkötött szerződés vonatkozásában pedig lényegesek azok a körülmények, amelyek a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükségesek. A törvény egyes szerződések esetén kifejezetten rendelkezik a tájékoztatásról. Például vállalkozási szerződés esetén előírja, hogy ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni.

A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha a másik fél az adott körülményt már ismeri, vagy közhiteles nyilvántartásból, ill. más forrásból ismernie kellett.

A kötelezettségszegés következményei

Ha a felek valamelyike megsérti az együttműködésre és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, és emiatt a másik felet kár éri, köteles e kárt megtéríteni.

Ha a szerződés már létrejött, akkor szerződésszegésnek számít az együttműködési kötelezettség megszegése. Ennek azért van jelentősége, mert ilyen esetben a szerződésszegő fél nehezebben mentesülhet a felelősség alól. A felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ha szerződéskötésre nem került sor, de a fél a tárgyalások során megsértette az együttműködésre vonatkozó kötelezettségét és ezzel kárt okozott, akkor a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. Ebben az esetben akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Nem felróható a magatartása, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Fontos azonban megjegyezni, hogy nem jár automatikus kártérítési felelősséggel, ha a felek tárgyalásokat folytattak, de végül a szerződéskötés elmaradt. Kártérítésről akkor lehet szó, ha valamelyik fél például tévesen tájékoztatja a másikat a tárgyalások során, és ebből származott kár. Tehát nem a szerződéskötés elmaradásának ténye, ami miatt felel a vétkes fél, hanem a téves tájékoztatás következményei miatt.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége