Több oka is lehet annak, hogy valaki nem örökölhet. Például, ha az örökhagyó előtt meghal vagy lemond az öröklésről. Kiesik az öröklésből az a személy is, aki az öröklésre érdemtelenné vált. Mit jelent, ha valaki érdemtelen és melyek a következményei?
Az érdemtelenség esetei
- Érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört. Érdemtelenséghez vezet minden olyan szándékos magatartás, amely alkalmas arra, hogy az örökhagyó életét kioltsa.
Csak szándékos magatartás jöhet szóba e körben, a gondatlanság nem vezet érdemtelenséghez. Az viszont közömbös, hogy az örökhagyó életét vesztette-e. Tehát az örökhagyó megölésére tett sikertelen kísérlet következménye is az érdemtelenség. Nem csak a cselekményt ténylegesen elkövető személy tekintendő érdemtelennek, hanem az is, aki őt erre felbujtotta vagy bűnsegédként vett részt a cselekményben.
- Érdemtelen, aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
Az előző esettől ez annyiban különbözik, hogy a támadás nem az örökhagyó személye, hanem az örökös vagy a hagyatékban más címen részesülő személy ellen irányul. A támadásnak célzatosnak kell lennie, tehát a cselekményt az érintett azért követi el, hogy a hagyatékban részesülhessen.
- Érdemtelen az öröklésre az is, aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította, vagy ezek valamelyikét megkísérelte.
Ezt az esetet nem egy személy, hanem lényegében a végakarat elleni támadásnak tekinthetjük. Ebben a körben sokféle magatartás szóba jöhet, például a végrendelet megsemmisítése, vagy az örökhagyó végrendelet készítésében való meggátolása.
Lényeges, hogy a bírósági gyakorlat szerint csak az örökhagyó életében tanúsított magatartás vezethet érdemtelenséghez. Például a végrendelet örökhagyó halála utáni megsemmisítése nem valósít meg érdemtelenséget.
Mi a következménye annak, ha valaki érdemtelen?
Az érdemtelenség következménye, hogy az érdemtelen személy kiesik az öröklésből. Az öröklésből való kiesés azt jelenti, hogy úgy kell tekinteni, mintha az öröklés tekintetében e személy nem létezne, azaz nem örökölhet. A kiesés nem terjed ki e személy leszármazóira, ha ők nem érdemtelenek.
Az érdemtelenség miatt kiesett személy nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére sem. Például, ha az érdemtelenség miatt kieső szülő helyett annak kiskorú gyermeke örököl, e szülő nem jogosult gyermeke nevében az örökölt vagyon kezelésére sem.
Hivatkozás az érdemtelenségre
- Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne.
Például a végrendeleti örökös érdemtelenségére hivatkozat, aki az ő kiesése esetén törvényes örökösként örökölné a végrendeletben foglalt hagyatékot.
- Érdemtelenségre hivatkozhat az is, aki ennek folytán a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Például a végrendeletben hagyományosként megjelölt személy érdemtelenségére hivatkozhat az az örökös, akit a végrendeletben a hagyomány teljesítésére kötelezett az örökhagyó. Hagyománynak nevezzük, ha az örökhagyó a végrendeletben az örökösét például arra kötelezi, hogy meghatározott személynek (a hagyományosnak) vagyoni szolgáltatást teljesítsen.
Nincs kizárva, hogy az örökhagyó vagy más sértett személy megbocsátja azt a cselekedetet, ami az öröklésre való érdemtelenséget valósít meg. Ezért nem vehető figyelembe az érdemtelenség, ha az arra vezető magatartást – bárki ellen irányult – az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
Dr. Szabó Gergely
