A felszámolás sajnos egyre ismertebb hazánkban, legalábbis a cégvezetők, cégtulajdonosok körében. Valljuk be őszintén, hogy a pontos, határidőben történő fizetés, sőt egyáltalán a tartozások rendezése manapság egyre döcögősebb. Így a hitelezők azokhoz az eszközökhöz folyamodnak, mellyel gyorsabban rábírhatják az adóst a tartozás rendezésére. De hogy kapcsolódik ehhez a felszámolási eljárás?
Mikor indulhat felszámolási eljárás?
A felszámolási eljárásra akkor kerül sor, ha az adós fizetésképtelenné válik, vagyis amikor már valóban nem tudja rendezni tartozásait, mert nincs miből. Legalábbis a jogalkotás célja ez volt.
Figyelemmel azonban a felszámolási eljárás elrendelését megelőző bírósági eljárásban alkalmazható rövid határidőkre, valamint arra, hogy mi forog kockán, ha tényleg elrendelik egy cég felszámolását, bizony sok adós a fenyegetettség hatására valahogy mégis tudja rendezni elmaradását.
Milyen is egy felszámolás iránti eljárás a bíróság előtt?
Az eljárást az illetékes, vagyis az adós székhelye szerinti megyei bíróságnál kell megindítani. Ehhez a hitelezőnek illetéket is fizetnie kell, ami jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 50.000 Ft, jogi személyiség nélküli szervezet esetén 25.000 Ft. Ezen kívül a benyújtáskor kell befizetni a közzétételi költségtérítést is, ami 25.000 Ft.
Már itt is láthatjuk, hogy lévén ezek pontosan meghatározott, fix költségek, szemben a peres eljárás százalékosan meghatározott költségével, nagyobb összegű tartozások behajtása során ez lényegesen kedvezőbb a hitelező számára.
Mi alapján dönt a bíróság?
Az eljárásban a bíróság főként okiratok alapján dönt.
Ha a benyújtott dokumentumok és kérelem alapján a bíróság megalapozottnak tartja a kérelmet, először értesíteni fogja az adóst, hogy felszámolási kérelem érkezett vele szemben. Az adós ekkor haladékot kérhet a tartozás rendezésére a bíróságtól, ez azonban nem lehet több 30 napnál. Vagyis nem lehet hosszú évekig húzni az eljárást. Ha mégsem fizetne, akkor a bíróság elrendeli az adós felszámolását.
Fizetéképtelenség megállapítása a felszámolási eljárásban
A törvény nagyon pontosan meghatározza, hogy a bíróság mikor állapíthatja meg az adós fizetésképtelenségét.
Az egyik leggyakoribb eset, ha az adós a szerződésen alapuló és nem vitatott vagy egyenesen elismert tartozását a határidőt követő 15 napon belül nem egyenlítette ki vagy azt nem vitatta, és ezután sem teljesített, amikor a hitelezői már írásban felszólította arra. Ha ez a feltétel megállapítható az iratok alapján, akkor a bíróság el fogja rendelni a felszámolást.
Mi a helyzet, ha az adós ugyan nem vitatta korábban a hitelező követelését, de az mégsem jogos?
Ilyen esetben az adósnak, ha nem akarja, hogy felszámolják, ki kell fizetnie a hitelező által követelt összeget. Utána azt egy peres eljárásban követelheti majd vissza tőle.
A felszámolás iránti eljárásban a bíróság nem fog hosszas vitarendezésbe kezdeni és arról dönteni, hogy valóban jogos-e a hitelező követelése vagy sem.
Egy felszámolási eljárás során tehát sok múlik azon, hogy ismerjük-e a szabályokat, vagy sem, így mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
Dr. Kocsis Ildikó