Mit kell tudni a bánatpénzről?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A szerződésekben többféle módon is lehet biztosítani a szerződő felek érdekeit. Az egyik ezek közül a bánatpénz. A kérdés, hogy kinek és milyen esetekben járhat? Ezt járta körül a szerző az Érthető Jog bánatpénzről szóló írásában.

Mi is a bánatpénz?

A bánatpénzt a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ez speciálisan arra az esetre köthető ki, ha valamelyik fél elállna a szerződéstől. A bánatpénz tulajdonképpen az elállási jog „ellenértéke”. A szerződésben a felek dönthetnek úgy, hogy megengedik a szerződéstől történő elállást, az elálló félnek azonban a kikötött bánatpénzt kell cserébe megfizetni a másik fél részére. – mint ahogyan az az Érthető Jog cikkében is olvasható.

Mit jelent a szerződéstől történő elállás?

A szerződéstől elállás azt jelenti, hogy az egyik fél egyoldalúan úgy szünteti meg a szerződést, mintha az létre sem jött volna. Vagyis elállás esetén a szerződés visszamenőlegesen szűnik meg. Ezt nem minden szerződés esetén lehet megtenni. Vannak olyan szerződések, ahol ez nem lehetséges, mert nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Gondoljunk például egy bérleti szerződésre, ahol a bérlő ténylegesen használta már a bérelt ingatlant. Ebben az esetben nem lehet úgy tenni, mintha a bérlő soha nem lakott volna ott. Így tehát egy ilyen szerződéstől nem lehet elállni, azt csak a jövőre nézve lehet felmondani.

Bánatpénz és kártérítés egyszerre?

Ha az elállási jogot bánatpénz megfizetéséhez kötötték, akkor természetesen azt ki kell fizetni.

Felmerül a kérdés, hogy a bánatpénz mellett járhat-e még plusz kártérítés is? Az nem kérdés, hogy amikor egy szerződéstől az egyik fél egyoldalúan eláll, az bizony okozhat kárt a másiknak. A bánatpénz tulajdonképpen egy olyan összeg, aminél nem kell igazolni, hogy ténylegesen mennyi kára volt a bánatpénzre jogosult félnek. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb. A bánatpénz mellett azonban nincs lehetőség további kártérítést is követelni.

Túl sok a kikötött bánatpénz?

Olyan is előfordulhat, amikor a szerződésben kikötött bánatpénz eltúlzott. Ilyen esetben a bíróságtól lehet kérni a túlzott mértékű bánatpénz összegének mérséklését. Az, hogy mi minősülhet túlzásnak, mindig az ügy körülményei döntik el.

„Például egy doboz joghurt vásárlása esetén 10.000,- forint bánatpénz kikötése akkor is eltúlzott, ha feltételezzük, hogy a joghurt egy 50.000,- forintért kínált fogás nélkülözhetetlen alkotóeleme, mert egy doboz joghurt ennél jóval olcsóbban, más forrásból is beszerezhető. Egy egyedi tervezésű díszlet elkészítésére vonatkozó szerződés esetén azonban a díszlet értékét meghaladó összegű bánatpénz kikötése elfogadható lehet, hiszen a díszlet helyettesítése vagy mellőzése a díszlet értékét jelentősen meghaladó többletköltségeket is okozhat.” – olvasható a Polgári Törvénykönyv egy korábbi magyarázatában.

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

Címkék: , , , , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Kocsis Ildikó

Dr. Kocsis Ildikó a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége