A karácsonyi vásárlási lázban különösen sok műszaki árut adnak el. Ezeket sokszor csak a vásárlást követő hetekben próbálják ki a megajándékozott rokonok, barátok. Mit tehetünk, ha a fa alá került ajándékról később kiderül, hogy hibás, nem működik, esetleg már a csomagból kibontva derül ki, hogy el van törve?
A jog szerint, ha valaki hibásan teljesít, ezért felelősséggel tartozik. Ezt a jogi felelősséget hívjuk szavatosságnak.
Mikor hibás a teljesítés?
Egy szerződés során – és itt ne felejtsük el, hogy egy kiló kenyér vagy a kávéautomatából vett forró csoki vásárlásakor is létrejön szerződés – valaki hibásan teljesít, ha az a dolog nem felel meg a jogszabály vagy a felek közt létrejött szerződés előírásainak. Nem megfelelő a minősége, mennyisége, nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyeknek meg kellene felelnie a szokások – itt gondoljunk a hasonló termékekre, azok milyen tulajdonságokkal bírnak -, a kapott tájékoztató, vagy éppen a reklám alapján. Például egy hűtőtől joggal várjuk el, hogy olyan hőmérsékleten hűtsön, amelyen ételeink nem romlanak meg, egy felnőtt kerékpártól pedig azt, hogy egy felnőtt ember alatt ne essen szét.
Mi az a szavatosság?
A szavatosságnak két fajtája létezik. Az egyik az úgynevezett kellékszavatosság, mely a termékekre vonatkozik, annak tulajdonságaira, mennyiségére stb. A másik pedig az úgynevezett jogszavatosság, melynek alapján a teljesítésre kötelezett fél felelősséggel tartozik az iránt, hogy a szerződés alapján járó jogok a teljesítés után bennünket megillessenek. Gondoljunk itt arra, hogy valaki elad nekünk egy szép családi házat, épp beköltöznénk, mikor kiderül, hogy ott lakik benne az eladó édesanyja özvegyi haszonélvezet alapján, amelyre haláláig jogosult.
Tehát minden esetben a teljesítésre kötelezett felelősséggel tartozik a megfelelő teljesítésért.
És most térjünk rá arra, hogy milyen jogok illetik meg azt, akinek hibásan teljesítettek, vagyis röviden: mik a szavatossági jogok?
Elsősorban kérni lehet a dolog kijavítását, vagy kicserélését. Ez az 1. szint. Itt viszont nem lehet alaptalanul aránytalan többletköltséget okozni a hibásan teljesítő félnek. Például, ha komplett bicikli volt az adásvétel tárgya, és rossz a bicikli csengője, nem lehet követelni az egész bicikli kicserélését.
Ha kijavításra vagy kicserélésre nincs mód, lehet élni az árleszállítás jogával, de törvény adta jog a szerződéstől való elállás is. Ez a 2. szint. Az elállás azt jelenti, hogy mindkét fél olyan helyzetbe kerül, mintha azt a szerződést soha meg sem kötötték volna. A vételár visszajár a vevőnek, az eladó részére pedig vissza kell szolgáltatni az adásvétel tárgyát. Mivel hibás volt a teljesítés, ilyenkor a visszaszolgáltatás természetesen a hibás dologra vonatkozik, de a lényeg itt az, hogy a vevő nem tarthatja meg a hibás dolgot.
A szavatossági jogok csak ebben a sorrendben gyakorolhatók, a második szint nem előzheti meg az elsőt.
Mi a helyzet a levásároltatással?
A minőségi kifogások rendezése során gyakran előfordul, hogy a kereskedő azzal a feltétellel veszi vissza a hibás árut, ha annak értékét a vevő az üzletben levásárolja.
A Polgári Törvénykönyv szerint, ha a vásárolt termék hibás, a vásárlót a törvényben foglalt, a fent bemutatott négy jog illeti meg. A kereskedő nem kötelezheti vásárlóját arra, hogy levásárolja azt az összeget, amelyet szavatossági jogánál fogva vissza kellene kapnia.
A kereskedők levásároltatásra kötelező gyakorlata a hatályos jogszabályok alapján nem tekinthető jogszerűnek. Természetesen minden kereskedő megteheti azt, hogy felkínálja a levásárlás lehetőségét, ugyanis a törvény nem zárja ki azt, hogy a vásárló szabad akaratából éljen a felkínált lehetőséggel. Csak éppen nem kötelezhető rá.
A megbízható jogi képviselő
Dr. Kocsis Ildikó
