Az index.hu online hírportálon jelent meg egy hír, mely szerint társai azért vertek meg egy közmunkást, mert az dolgozni kezdett, miközben ők éppen reggelijüket fogyasztották. A hír láttán eszembe jutott, hogy bizony a munkahelyen is vannak íratlan és írott, törvénybe foglalt magatartási szabályok is. Megsértésük akár komoly következménnyel is járhat, hiszen egy-egy súlyosabb kihágást azonnali hatályú felmondás is követhet. Milyen az elvárható munkahelyi magatartás? Mire figyeljünk a munkahelyen?
1. Általánosan elvárható munkahelyi magatartás
A Munka Törvénykönyve alapelvekként fogalmaz meg bizonyos elvárásokat, melyet mindenkinek – legyen akár főnök, akár beosztott – be kell tartania a munkavégzése során.
A munkahelyi magatartás egyik szabálya, hogy mindenkinek úgy kell eljárnia a munkaszerződése teljesítése során, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Általános elvárhatóságot fogalmaz meg itt a törvény, vagyis a társadalomban általában elvárt magatartási kötelezettséget rögzíti. Az, hogy egy-egy esetben mi az, ami általánosan elvárható, jogvita esetén a bíróság állapítja meg.
2. Jóhiszeműség és tisztesség, mint munkahelyi magatartás
Általános érvényű előírás, hogy a munkahelyen, a munkával kapcsolatban a feleknek jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárniuk.
A bíróság ez alapján egy elé került esetben úgy döntött, hogy ha egy cégnél a belső munkanyelv az angol, és az érintett munkavállaló bizonyítottan magas szinten beszél angolul, akkor a munkáltató nem sérti meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, amikor hivatalos közlése angol nyelven történik.
3. Együttműködési kötelezettség, mint munkahelyi magatartás
Megfelelő együttműködés nélkül elképzelhetetlen, hogy egy munkahelyen hatékony munkavégzés valósuljon meg. Az együttműködési kötelezettség nem csupán a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolatban elvárt, de a munkatársak egymás közötti munkakapcsolatában is.
A Munka Törvénykönyve általános elvárásként fogalmazza meg az együttműködést, melynek megsértése súlyos esetben akár a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.
4. Tájékoztatási kötelezettség
A munkával kapcsolatban fontos előírás a tájékoztatási kötelezettség. Ez alapján minden olyan körülményről, tényről tájékoztatni kell a másik felet, ami lényeges a törvényben előírt jogokra és kötelezettségre nézve.
A gyakorlatban többször előfordul, hogy a munkavállaló nem tájékoztatja időben munkahelyét betegségéről, vagy arról, hogy az orvos táppénzre írta ki. Ezzel azonban a törvényi tájékoztatási kötelezettségét sérti meg.
5. Tilos visszaélni a jogokkal
Általános érvényű törvényi előírás, hogy a jogokkal nem lehet visszaélni.
A Munka Törvénykönyve joggal való visszaélésnek tekinti különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
6. Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma
A munkavállaló nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit.
Ide tartozik például, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt ne dolgozzon a piaci versenytársnál is, hiszen ez egyértelműen megsérti ezt a törvényi követelményt. Megvalósulhat azonban a veszélyeztetés azzal is, ha a munkavállaló maga kezd olyan vállalkozásba, ami munkáltatójának versenytársa lehet.
7. Titoktartási kötelezettség
A Munka Törvénykönyve nem csak az üzleti titok tekintetében ír elő titoktartási kötelezettséget a munkavállalók számára.
Az üzleti titkon kívül minden olyan adatot, információt meg kell őrizni, ami a munkakör betöltésével kapcsolatban jutott a munkavállaló tudomására, és aminek illetéktelenekkel történő közlése hátrányos következményekkel járhat akár a munkáltatóra, akár más személyre nézve.
A munkahelyi magatartás fenti szabályai mindenkire vonatkoznak, nem szükséges, hogy arról külön szerződés is legyen a munkavállaló és a munkáltató között.
Dr. Kocsis Ildikó
