Az elévülésről általában valamilyen pénzösszeg iránti követelés vagy esetleg bűncselekmény büntethetősége kapcsán szoktak beszélni. Elévülés azonban a munkajog területén is van. Miként alakul a munkajogi igények elévülése?
Mi lehet munkajogi igény?
A munkaviszonnyal kapcsolatban többféle igény keletkezhet. Ilyen munkajogi igény például:
- munkabér kifizetése iránti igény,
- szabadság kiadása iránti igény,
- pihenőidő iránti igény,
- munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési igények,
- tanulmányi szerződésből eredő igény,
- versenytilalmi megállapodásból származó igények.
A munkajogi igények elévülése
A munkajogi igények főszabály szerint 3 év alatt évülnek el. Tehát az általános munkajogi elévülési idő rövidebb, mint a polgári jogban megszokott 5 éves elévülési idő.
Ha egy igény elévült, az azt jelenti, hogy bírósági úton nem kényszeríthető ki a követelés teljesítése. A munkajogi igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni akkor is, ha arra az érintett fél nem is hivatkozik. A munkaügyi perben a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a munkajogi igény és az arra vonatkozó végrehajtási jog elévült-e. Amennyiben a bíróság az igény vagy a végrehajtás elévülését észleli, akkor a keresetet vagy a végrehajtás iránti kérelmet elutasítja, illetve a már folyamatban lévő végrehajtást megszünteti.
Vannak olyan speciális munkajogi igények, amelyek elévülési ideje hosszabb az általános 5 éves elévülési időnél.
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény 5 év alatt évül el. Ha pedig a bűncselekmény büntethetőségének elévülési ideje 5 évnél hosszabb, akkor a munkajogi igénye elévülési ideje is ehhez igazodik. Ha például a munkavállaló különösen nagy értékre vonatkozó sikkasztást követett el a munkáltató kárára, akkor az ebből eredő kártérítési igény elévülési ideje 8 év.
Az idő számítása a munkajogi igények elévülése esetén
Az elévülési idő számítása szempontjából fontos, hogy az igény mikor vált esedékessé. Az igény elvülése ugyanis az esedékessé váláskor kezdődik.
Esedékességnek azt az időpontot nevezzük, amikortól a követelés jogi úton kikényszeríthetővé válik.
- Például fizetési kötelezettség esetén az esedékesség a szerződésben vagy jogszabályban megállapított fizetési határidő.
- Munkabérre vonatkozó fizetési határidő a tárgyhónapot követő hónap 10. napja, amikor a munkabér igény esedékessé válik.
- A szabadságot főszabály szerint az adott naptári évben kell kiadni, így a ki nem adott szabadság iránti igény a következő év első napján válik esedékessé.
Előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek a már elkezdődött elévülési időt megszakítják. A megszakítás következménye, hogy az elévülési idő újra kezdődik.
A munkajogi igény elévülését megszakítja:
- az igény kötelezett részéről történő elismerése,
- a kötelezettség megegyezéssel történő módosítása és az egyezség,
- munkajogi igény bírósági eljárásban történő érvényesítése, feltéve, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,
- a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtás elrendelésére sor került. Például közjegyzői okiratba foglalt munkajogi követelésre vonatkozó végrehajtás,
- munkajogi követelés csődeljárásban történő bejelentése.
Bizonyos esetekben sor kerülhet az elévülés nyugvására is.
Az elévülési idő nyugszik, ha a jogosult a követelését menthető okból nem tudja érvényesíteni. Az elévülési idő nyugvása azzal jár, hogy az igény érvényesíthetőségének ideje meghosszabbodik.
Amennyiben az elévülés nyugvását előidéző akadály megszűnik, akkor az akadály megszűnésétől számított 1 éves határidőn belül a munkajogi követelést akkor is lehet érvényesíteni, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél kevesebb van hátra.
Bírósági igényérvényesítési határidők
Vannak olyan igények, amelyek bírósági érvényesítésére az elévülési időnél rövidebb határidő áll rendelkezésre.
Ha tehát a munkavállaló a keresetindítási határidőt elmulasztja, akkor hiába fért bele az elévülési időbe, a bíróság a keresetét nem tudja elbírálni.
A legfontosabb bírósági igényérvényesítési határidő, hogy a közléstől számított 30 napon belül kell előterjeszteni a keresetet, ha az igény:
- egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
- munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
- munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
- a munkáltatói fizetési felszólítással kapcsolatos, vagy
- ha a munkaviszony megszűnésekor adott írásbeli értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítésére vagy módosítására vonatkozik.
Ha a munkáltató elmulasztotta a munkavállalót tájékoztatni a jogorvoslati jogának határidejéről, a munkavállaló 6 hónapon belül nyújthatja be a keresetet a fenti ügyekben. Ha a munkavállaló a jogorvoslati határidőről szóló tájékoztatást megkapta, de a keresetindítási határidőt elmulasztotta, akkor igazolással élhet, amennyiben vétlenül mulasztotta el a határidőt. 6 hónap elteltével már a mulasztás igazolására sincs lehetőség.
Dr. Szabó Gergely
