A munkaviszonnyal összefüggő pénzkövetelések érvényesítésének egyik kevésbé ismert és alkalmazott módja a munkáltatói fizetési felszólítás. Léteznek olyan munkáltatói követelések, amelyek fizetési felszólítással hatékonyan érvényesíthetők és szükség esetén bírósági úton is végrehajthatók. Milyen esetben alkalmazható a munkáltatói fizetési felszólítás?
Munkáltatói pénzkövetelések a munkaviszonyban
A munkáltatónak többféle alapon keletkezhet követelése a munkavállalóval szemben a munkaviszony kapcsán. Például sor kerülhet az alábbiakra:
- dolgozó által okozott kár megtérítése,
- jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése,
- versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett összeg visszafizetése.
A munkáltató a dolgozóval szemben fennálló pénzkövetelését csak kivételes esetben vonhatja le a munkavállalónak kifizetendő munkabérből. A munkabérből való levonásra csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján kerülhet sor.
A követelésnek a munkabérből való munkáltató általi levonására akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló a levonáshoz hozzájárult vagy pedig a munkáltató követelése előlegnyújtásból ered.
Ezekben az esetekben a munkáltató a követelését a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le a munkabérből. A levonásmentes munkabérrészt a végrehajtási eljárás szabályai határozzák meg. Jelenleg mentes a levonás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át.
Amennyiben a munkáltató a követelését nem vonhatja le a munkabérből, akkor azt peres úton, fizetési meghagyás útján vagy bizonyos esetekben fizetési felszólítással érvényesítheti a munkavállalóval szemben.
A munkáltatói fizetési felszólítás
A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő pénzbeli követelését érvényesítheti a dolgozóval szemben fizetési felszólítás útján.
A munkáltatói fizetési felszólítás csak az olyan pénzkövetelések érvényesítésére alkalmas, amelyek összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát.
Arra nincs joga a munkáltatónak, hogy a pénzbeli követelését feldarabolja annak érdekében, hogy fizetési felszólítással érvényesíthető legyen. Tehát nem teheti meg, hogy a követelését több, az összeghatáron belüli részletben próbálja fizetési felszólítás útján érvényesíteni. Azt sem teheti meg, hogy a követelés összeghatáron belüli részét fizetési felszólítás útján érvényesíti, az e fölötti részt bírósági úton.
A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Tartalmaznia kell a követelt összeget és a teljesítési határidőt, melyen belül a munkavállaló önkéntesen teljesíthet. A fizetési felszólításból ki kell derülnie annak, hogy a munkáltató mire alapítja a követelését. Lényegében ez azt jelenti, hogy meg kell indokolni a követelést. Így célszerű, ha kiderül a fizetési felszólításból, hogy a követelés milyen tényeken alapul és mi a jogalapja. Például lehet ez a munkavállaló által okozott kár megtérítése. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. A munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy a fizetési felszólítással szemben 30 napos határidőn belül jogorvoslattal fordulhat az illetékes munkaügyi bírósághoz. Nem kötelező viszont a munkavállalót kioktatni arról, hogy amennyiben nem él jogorvoslattal, akkor a fizetési felszólítással érvényesített követelés végrehajthatóvá válik.
A munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása
Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást nem támadja meg a bíróságon vagy a megtámadás eredménytelen, akkor a munkáltató bírósági végrehajtást kezdeményezhet a munkavállalóval szemben.
Ennek feltétele, hogy a dolgozó önként nem teljesített a felszólításban foglalt határidőben. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló nem él a jogorvoslati jogával, abban az esetben a peres eljárás mellőzésével végrehajthatóvá válik a fizetési felszólításban foglalt összeg.
A munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtását a munkavállaló lakóhelye szerinti járásbíróságnál lehet kezdeményezni. A járásbíróság a fizetési felszólítás záradékolása útján rendeli el a végrehajtást. Fontos tudni, hogy nem alkalmas záradékolásra a fizetési felszólítás, ha a munkavállaló nem teljesítése esetére a követelés bírósági úton vagy egyéb jogi úton való érvényesítését helyezi kilátásba. Ebben az esetben a felszólítás egyszerű fizetési felhívásnak minősül, amelynek végrehajtása közvetlenül nem rendelhető el.
Amennyiben a munkavállaló a fizetési felhívást határidőben megtámadja a bíróságon, akkor peres úton folytatódik az ügy. A perben a munkavállaló kérheti a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését. Nem kizárt az olyan kereset sem, amely annak megállapítására irányul, hogy a munkavállaló nem tartozik a fizetési felhívásban foglalt követeléssel.
Dr. Szabó Gergely
