Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, a sérelmet szenvedett munkavállaló többféle igénnyel élhet. Azonban a jogellenes megszüntetést nem minden esetben követheti a munkaviszony helyreállítása. Milyen esetekben állítja helyre a bíróság a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyt?
A munkaviszony jogellenes megszüntetése
A munkaviszony megszüntetése akkor minősül jogellenesnek, ha a megszüntető fél nem tartja be a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó tartalmi vagy formai szabályokat, illetve tilalmakat. A munkáltató általi munkaviszony megszüntetés sokféle okból minősülhet jogellenesnek. A leggyakoribb esetek:
- a felmondás indokolásának valótlansága, okszerűtlensége,
- indokolási kötelezettség megsértése,
- formai szabályok megsértése, mint a szóbeli felmondás esete
- a felmondási tilalomba ütköző felmondás.
Ha a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, akkor a munkavállaló elsősorban pénzbeli igényekkel élhet. Így követelheti a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben keletkezett kárának megtérítését. A munkavállaló kártérítés helyett a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is követelheti. Követelhető a végkielégítés kifizetése is, amennyiben arra egyébként jogosult lett volna.
A munkaviszony megszüntetésének jogellenessége azonban nem jelenti szükségszerűen, hogy a felmondás meg sem történt, és a munkavállalót vissza kell venni a munkahelyre.
A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló csak bizonyos esetekben kérheti.
Munkaviszony helyreállítása egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés esetén
A munkavállaló kérheti, hogy a bíróság a munkaviszonyt állítsa helyre, ha a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe vagy a joggal való visszaélés tilalmába ütközött.
Például az egyenlő bánásmód követelményébe ütközhet, ha egy létszámleépítésnél a munkáltató csak az idősebb munkavállalóit küldi el. Ennek további feltétele, hogy egyéb, jogszerű ok nem szólt amellett, hogy csak ők vegyenek részt a leépítésben.
Felmondási tilalomba ütközés miatti munkaviszony helyreállítás
A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy mely időszakok alatt nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony. Amennyiben a munkáltató felmondása e tilalomba ütközik, akkor a munkavállaló kérheti a munkaviszonyának helyreállítását.
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt:
- a várandósság tartama alatt,
- szülési szabadság tartama alatt,
- apasági szabadság tartama alatt,
- szülői szabadság tartama alatt,
- gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt,
- tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartama alatt,
- a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének tartama alatt, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónapig,
- az alatt az idő alatt, amíg a munkavállaló a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.
Szakszervezeti tisztségviselő és munkavállalói képviselő esete
- A munkálatónál működő szakszervezet által kijelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató felmondással csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése esetén szüntetheti meg. Amennyiben a szakszervezeti szerv egyetértése hiányában kerül sor felmondásra, akkor a felmondás jogellenes. Ebben az esetben a munkavállaló kérheti a munkaviszonyának helyreállítását a bíróságtól.
- Amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, és a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor a dolgozó szintén kérheti a munkaviszony helyreállítását. Ilyen eset például, ha a munkáltató valótlan indokkal azonnali hatályú felmondást közöl.
Munkáltatói képviselőnek minősül:
- az üzemi tanács tagja,
- üzemi megbízott,
- a munkavédelemről szóló törvény szerinti munkavédelmi képviselő,
- gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője, valamint
- a szakszervezet által a törvény szerint kijelölt szakszervezeti tisztségviselő.
Közös megegyezés megtámadása és a munkaviszony helyreállítása
A munkaviszony megszűnhet a felek közös megegyezésével is. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást a törvényben meghatározott határidőben bármely fél megtámadhatja. Így tehát a munkavállaló is. A megtámadásra okot adhat, ha a munkavállaló a munkaviszonyt megszüntető megállapodás kapcsán tévedésben volt, megtévesztették vagy jogellenes fenyegetéssel bírták rá a megállapodás megkötésére.
Ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját nyilatkozatát sikerrel támadta meg, akkor kérheti a bíróságtól a munkaviszonyának helyreállítását.
Dr. Szabó Gergely
