Először talán automatikusan rávágjuk, de hát ez egyértelmű! Egy kis idő múltán esetleg néhányan elbizonytalanodunk, miről is van szó tulajdonképpen? Mi a munkaviszony időtartama?
Határozott vagy határozatlan a munkaviszony időtartama?
Vajon a munkaviszony határozott vagy határozatlan időre jött létre? Bizony nem mindegy, hiszen a szabályok nem minden esetben ugyanazok a kétféle munkaviszony esetén.
Lássuk hát azokat a főbb szabályokat, melyek alapján eldönthető, hogy a munkaviszony határozott, vagy határozatlan idejűnek minősül-e.
Szabadon döntenek a felek a munkaviszony időtartamáról?
A munkavállaló és a munkáltató szabadon rendelkezhet arról, hogy határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződést köt.
Ez eddig tiszta sor, hiszen megállapodás kérdése.
De mi a helyzet akkor, ha a munkaviszony időtartama nem szerepel a munkaszerződésben?
Ekkor jön a Munka Törvénykönyve, ami kimondja, hogy ha a munkaszerződésben erről külön nem rendelkeznek a felek, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
Határozott időtartam
Jó néhányszor előfordul, hogy határozott időre vesznek fel egy munkavállalót. De hogyan lehet ezt meghatározni?
A határozott időre szóló munkaszerződést rendszerint naptári időponthoz kötik. Azonban lehet a határozott időt év, hónap, nap szerint megállapítani, vagy egy jövőbeli esemény beálltához igazítani.
Ilyen például, amikor valakinek a helyettesítését oldják meg egy hosszabb betegség esetén. Ekkor ugyanis a beteg kolléga felépülésével a helyettesítésre már nincs szükség.
Természetesen, ha a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozzák meg, akkor a munkaszerződésben tájékoztatni kell a munkavállalót munkaviszonyának várható időtartamáról.
A határozott idejű munkaviszony nem hozható létre korlátlan időre. A törvény előírja, hogy az öt évnél hosszabb nem lehet. A Munka Törvénykönyve ezt a korlátot kiterjeszti a meghosszabbított vagy újra kötött munkaszerződésre is, ha a korábbi határozott idejű munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül kerül sor az újabb szerződés megkötésére. Vagyis ekkor az öt éves időszak kezdő időpontja az első határozott idejű munkaviszony első napjától kezdődik.
Amikor a felek helyett a törvény dönt
Mindenképpen határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, vagy meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor, és a megállapodás megkötése kifejezetten a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.
Automatikus átalakulás a munkaviszony időtartama esetén
Fő szabály szerint, ha a munkavállaló a közvetlen vezetője tudtával akár egy munkanapot is továbbdolgozik, a határozott idejű munkaszerződése határozatlan idejűvé alakul át.
A 30 napos, vagy ennél rövidebb időre létrejött munkaviszonyra ez nem vonatkozik, az nem válik határozatlan idejűvé, csupán meghosszabbodik.
Dr. Kocsis Ildikó
