Az információ dömping mellett ma már egyre többen tapasztaljuk meg a „szerződés dömping” új irányzatait is. Hol van már az a kor, mikor egymás tenyerébe csapva született meg egy-egy komoly üzlet, mikor az adott szó, a becsület még az életnél is értékesebb volt. A cél azonban nem lehet az, hogy a múltba tekintve „siránkozunk” elmúlt korokon, helyette a jelenben a jövő építése az, ami előre vihet bennünket. Tehát nézzük a jelent és közben tekintetünk a jövőre irányuljon. Nem, nem tévesztettem pályát, de hogyan is kapcsolódik ez egy ügyvéd tevékenységéhez? Mi köze ennek a szerződésekhez?
Talán volt már Ön is olyan helyzetben, amikor értetlenül rákérdezett, hogy a másik fél által hivatkozott feltétel hol szerepelt a szerződésben. Egyenes arányban világunk bonyolultságával, az elhanyagolt, be nem tartott ígéretek sokasodó emlékeivel, mindenki igyekszik magát, cégét, tevékenységét egyre jobban védeni. Egy-egy komolyabb szerződés esetén ez egyre hosszabb és bonyolultabb feltételrendszerhez vezet. Különösen igaz ez a széles körben szolgáltató cégekre, mint bankok, biztosítók, telefon társaságok, közmű szolgáltatók és még hosszan sorolhatnám. De hova írják a sok szerződési feltételt? A kézenfekvő válasz: az apró betűs részbe. De mégis mennyire lehet apró betűs az „apró betűs” rész?
Szinte minden, főként valamilyen szolgáltatóval kötött szerződésben találunk olyan részt, melyet nagyító nélkül már majdhogynem el sem lehet olvasni. Persze nagyító nem jár hozzá úgy, mint az egyik igen neves egynyelvű angol szótárhoz, melyet kénytelenek voltak olyan apró betűkkel megtölteni, hogy a két kötetes, vaskos szótár tartozéka egy nagyító is. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha abban nem találjuk meg egy angol szó valamely jelentését, akkor nagy valószínűséggel az nem is létezik.
De mi kerülhet az „apró betűs” részbe?
A tömegesen kötött szerződések esetén úgynevezett Általános Szerződési Feltételeket alkalmaznak. A törvény ezt lehetővé teszi, hiszen másként igen nehézkesen működhetne a mai kor gazdasága.
A probléma az, ha nem győződünk meg arról, hogy számunkra is megfelelőek, elfogadhatóak-e a kínált szerződési feltételek. És őszintén valljuk be magunknak: tüzetesen átolvasunk minden elénk tett banki, biztosítási szerződést, telefonvásárláskor akár 1-2 órát is rászánunk a szerződési feltételek megismerésére, vagy gondosan áttanulmányozzuk a közlekedési társaságok feltételeit, mielőtt felszállunk a buszra?
Mi is pontosan az ÁSZF?
Az ÁSZF, vagyis az Általános Szerződési Feltételek rövidítése olyan szerződéses rendelkezéseket foglal magában, melyeket egyoldalúan határoz meg az, aki kibocsátja azt. Vagyis a gyakorlatban ezt az eladó, szolgáltató, szállító állítja össze.
De egy szerződés a felek kölcsönös akarata alapján, megegyezéssel kellene, hogy létrejöjjön. Hogyan lehetséges mégis, hogy létezhet ÁSZF, amit csak az egyik fél határoz meg?
A válasz a tömeges, sok ember részére történő szolgáltatásokban rejlik. Ekkor ugyanis nem lehetséges, hogy minden egyes személlyel külön-külön tárgyalják meg a szerződési feltételeket. Gondoljunk csak bele, hogy hogyan is nézne ez ki, amikor bankszámlát nyitunk, vagy az új lakáshoz megkötjük a gázszolgáltatóval a szerződést?
Ezért van meg a törvényi lehetősége annak, hogy valaki ÁSZF alapján kössön szerződést. Ne ijedjünk meg azonban, hiszen ilyen esetekben a törvény fogyasztóként fokozottan véd bennünket.
De mi történik akkor, ha a szerződés olyan apró betűvel íródik, melyet nem tudunk elolvasni?
A betűméretet ezen túl jogszabályban határoznák meg?
Nemrégiben egy panaszlevélben kérték az adatvédelmi biztos segítségét ezzel kapcsolatban. Ugyanis a panaszos olyan tájékoztatót kapott, amely nagyon apró betűvel íródott, így nagyon nehezen tudta elolvasni. Az adatvédelmi biztos ezért vetette fel, hogy a közszolgáltatók által használt dokumentumok minimális betűméretét jogszabályban kellene rögzíteni.
Mit ír elő most a jogszabály a szolgáltató számára?
A szolgáltatók által használt dokumentumokra a jogszabály előírja, hogy közérthetőnek kell lenniük, nem tartalmazhatnak ellentmondást és a dokumentumnak a fogyasztó részéről áttekinthetőnek kell lennie.
Gyakran előfordul, hogy egy dokumentum a tartalmában megfelelne a jogszabályi előírásoknak, viszont olyan apró betűvel íródott, hogy az csak nehezen vagy egyáltalán nem olvasható. Éppen ezért született meg a fenti javaslat.
Jelenleg nincs olyan jogszabályi előírás, mely a minimális betűméretet határozná meg. Lehetséges, hogy a jövőben jogszabályban is rögzítik majd a minimális betűméretet, de addig is minden esetben igyekezzünk megismerni az általunk aláírandó dokumentumok tartalmát. Ha pedig mégsem megy, kérjünk segítséget akár a szolgáltatótól, akár jogi szakembertől.
Dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
————————-
Érthetően a munkaviszony megszüntetéséről – kiadványunk
A munkaviszony megszüntetése talán az egyik legkényesebb terület a munkajogban.
Azon túl, hogy valamilyen kapcsolat megszűnése általában rossz érzésekkel párosul, kényes terület ez azért is, mert akár komoly anyagi következménnyel is járhat.
Miről olvashat a kiadványban?
Hogyan érhet véget egy munkakapcsolat?
Megszűnés vagy megszüntetés
A közös megegyezés szabályai
A felmondás szabályai
Az azonnali hatályú felmondás szabályai
Felmondások indoklása
Mibe kerül a rossz döntés?
És mindezt ÉRTHETŐ nyelven, megtörtént esetek bemutatásával!
Tudjon meg Ön is többet a munkaviszony megszüntetéséről!
A piacon egyedülálló módon érthető, olvasmányos tájékoztató nem jogászok részére az új Munka Törvénykönyve alapján megtörtént esetek bemutatásával.
A kiadványt megvásárolhatja Webáruházunkban, erre a linkre kattintva.
Dr. Kocsis Ildikó
