Minden munkahelyen vannak olyan dolgozók, akik az utasításokat adják, és olyanok is, akik ezen utasításokat kapják és végrehajtják. A munkáltatót vezető és irányító személyek sok tekintetben előnyt élveznek az „egyszerű” dolgozókhoz képest, azonban ennek ellentételezéseként törvényben rögzített fokozott felelősségük van, és kevesebb munkajogi védelmet élveznek. Kik minősülnek vezetőnek? Milyen munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk? Hogyan alakul a felelősségük?
Kik minősülnek vezetőnek?
A Munka Törvénykönyve (Mt.) meghatározza kik a vezető állású munkavállalók.
- Természetesen ilyennek minősül a munkáltató legfőbb vezetője vagy általános vezetője, mint például a kft. ügyvezetője vagy a részvénytársaság vezérigazgatója.
- Vezetők azok is, akik a legfőbb vezető közvetlen irányítása alatt állnak, és részben vagy egészben helyettesítik őt feladatai ellátása során. Helyettesítés alatt nem pusztán azt az esetet kell érteni, ha a távollétében kell helyettesíteni az ügyvezetőt, hanem ha a munkavállaló feladatai olyanok, hogy a munkáltató működését és irányítását érintő érdemi döntéseket hozhat, a munkáltató gazdálkodására döntéseivel meghatározó befolyást gyakorolhat. Ilyen lehet például a gazdasági/pénzügyi vezető, a munkáltatón belüli egyes üzletágak vezetői stb.
- A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi azt is, hogy más munkavállalót is vezetőnek tekintsenek. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződés erről kifejezetten rendelkezzen, és az érintett személy a munkáltató szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört töltsön be, és alapbére elérje a minimálbér 7-szeresét.
Fontos tudni, hogy a munkáltató legfőbb vezetője csak akkor minősül vezető állású munkavállalónak, ha tevékenységét munkaviszonyban látja el. A törvény megengedi azt is, hogy az ügyvezető, vezérigazgató ne munkaviszonyban, hanem megbízási viszonyban legyen. Ebben az esetben rá már nem a Munka Törvénykönyvének szabályai, hanem a Polgári Törvénykönyv irányadó.
Kisebb munkajogi védelem
A vezetők jóval kevesebb munkajogi védelmet élveznek, mint a többi dolgozó.
- Így a vezetőkre nem terjed ki a kollektív szerződés.
- A vezető határozatlan idejű munkaviszonyát a munkáltató indokolás nélkül felmondhatja, tehát a munkáltatói felmondást ez esetben nem kötelező indokolni.
- Nem élvezi a vezető többek között a nyugdíj előtt álló munkavállalókat és a gyermek 3 éves koráig a szülőt megillető felmondási korlátozásokat sem.
- Szintén nem akadálya a munkaviszony megszűnésének az sem, ha a vezető betegszabadságon vagy táppénzen van.
Természetesen e hátrányokat rendszerint a munkaszerződésben foglalt más előnyök kiegyensúlyozzák, például prémium rendszer, magasabb összegű végkielégítés, stb.
A vezető fokozott anyagi felelőssége
A munkavállalókra vonatkozó általános szabály, hogy a munkáltatónak okozott károkért csak szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén felelnek korlátlanul. Egyéb esetekben a felelősségük 4 havi távolléti díjuknak megfelelő összegig korlátozott.
Ezzel szemben a vezető még gondatlan károkozás esetén is köteles a teljes kárt megtéríteni, azaz teljes vagyonával köteles helytállni a károkért.
Vezető esetén nagyobb a mozgástér a munkaszerződésben
Az általános szabályok szerint a munkaszerződésben a dolgozó hátrányára csak akkor lehet eltérni a Munka Törvénykönyve szabályaitól, ha ezt a törvény megengedi. A vezetők esetén ez éppen fordítva van. A munkaviszonyra vonatkozó törvényi rendelkezésektől szabadon el lehet térni. Ez alól csak néhány felsorolt kivétel van (pl. felmondási tilalom várandósság és szülési szabadság tartamára).
A vezetői munkaszerződésben tehát arra is lehetőség van, hogy például a vezető számára a törvényben foglaltnál kevesebb szabadságot vagy rövidebb felmondási időt határozzanak meg.
Dr. Szabó Gergely