Talán alig akad olyan ember, aki ne álmodozott volna egy ismeretlen amerikai nagybácsiról, akinek hatalmas vagyona hirtelen örökségként hullik az ölébe. Kérdés azonban, hogy az örökség mindig kívánatos? Bizony vannak olyan esetek, amikor az örökös nem szeretne örökölni. Akkor is kötelező örökölnünk, ha nem akarunk? Mit tehetünk ilyen esetben? Mit mond az új Ptk.?
Ami a legfontosabb, hogy a jog különbséget tesz az örökség visszautasítása és az öröklésről történő lemondás között. Fontos tehát, hogy ez a kettő nem ugyanazt jelenti, más szabályok érvényesek a két esetre.
Az örökség visszautasítása
Az egyik legfontosabb különbség az örökség visszautasítása és az örökségről történő lemondás között, hogy a visszautasítás azt követően történhet, amikor az örökhagyó már elhunyt. Bárki visszautasíthatja az örökséget, vagyis ha nem akarunk örökölni valaki után, ezt nem teszi kötelezővé a törvény. Ha valakinek nincs örököse, akkor az állam lesz az, akit örökösnek kell tekintetni, az állam az egyedüli, aki nem utasíthatja vissza az örökséget.
Meddig lehet az örökséget visszautasítani?
A visszautasításra az új Ptk-ban is egy meghatározott idő áll rendelkezésre. Azt nem lehet akármikor megtenni. Az egyik fontos időpont, hogy leghamarabb mikor van erre lehetőség. Lényeges szabály, hogy az örökség visszautasítása csak azután lehetséges, ha az örökség már megnyílt. Így nevezzük azt az időpontot, amikortól az öröklés bekövetkezik, vagyis csak az örökhagyó halála után utasítható vissza az örökség. Azonban ekkor sem bármeddig. Csak addig lehet az örökséget visszautasítani, amíg az örökös akár kifejezetten, akár hallgatólagosan le nem mondott a visszautasítási jogáról.
Mikor beszélhetünk a visszautasítási jog hallgatólagos lemondásáról?
Hallgatólagos lemondásnak kell tekinteni az olyan cselekményeket, amiből az látszik, hogy az örökös akarata az örökség elfogadása. Ilyen az, amikor örökösként lép fel, vagyis például birtokba veszi az örökölt ingatlant, vagy felhívja az elhunyt adósát, hogy teljesítsen. Ilyen esetekben az látható, hogy már az örökhagyó utódjaként, örököseként lép fel.
Bármilyen örökölt tárgy visszautasítható?
Az örökség visszautasítása fő szabály szerint nem történhet meg kizárólag egy-egy örökölt dologra. Vagyis arra nincs lehetőség, hogy az örökös kiválogassa, mit szeretne, és mit nem szeretne örökölni.
A törvény már korábban is tett kivételt a fő szabály alól, amikor kimondta, hogy a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklése külön is visszautasítható, ha egyébként az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Ez a szabály az új Ptk. alapján is megmaradt, azonban a külön is visszautasítható vagyon köre kiegészült még egy új kivétellel.
Új szabály az új Ptk-ban
A jövőben az örökség visszautasítása lehetséges abban az esetben is, ha valaki mind végrendelet, mind a törvény alapján örökölne. Ekkor dönthet úgy, hogy csak az egyik öröklés szerinti vagyont szeretné örökösként megkapni és a másikat visszautasítja. Ha például valaki az elhunyt törvényes örököseként egy ingatlan huszad részét örökli, azonban az örökhagyó emellett végrendeletben rá hagyja a festménygyűjteményét is, akkor dönthet úgy, hogy a festménygyűjteményt kéri, azonban a törvényes örökösként rá jutó ingatlanrészt nem szeretné örökölni, mert előre látja, hogy az több bosszúsággal járna, mint előnnyel. Ez persze csak egy példa, ami segít megérteni, hogy az új Ptk. szabály miről is szól.
Az öröklés mindenki életében előfordul, sok esetben akár komoly jogi vitákat is előidézve. Amennyiben kétsége van örökösként, vagy a vagyonáról előre szeretne jól gondoskodni, hogy örökösei később ne vitázzanak, időben forduljon ügyvédhez jogi tanácsért!
Dr. Kocsis Ildikó
