Követelése áll fenn valakivel szemben? Igazságtalanság érte? Kárt okoztak Önnek? Beperelték, de nem jogos? Keresi az igazát? Hogyan, miként működik Magyarországon a bíróság? Hogy néz ki egy per? Ki dönti el, kinek van igaza és kinek nincs?
A filmbeli bíróság nem a valóság
Az embernek fáj, ha valótlanul támadják, nem adnak neki igazat, bíróság elé viszik.
Legtöbben a filmekben látottak alapján képzelik el, hogyan is zajlik egy per. Ezek azonban nem a valóságot mutatják.
De akkor hogyan is néz ki itthon egy per?
Ki a felperes és ki az alperes a bíróság előtt?
Felperesnek hívjuk azt, aki a pert elindítja.
Egy per elindításához a bíróságra úgynevezett keresetlevelet kell benyújtani. Ez nem más, mint egy olyan írásos dokumentum, amiben az, aki valamit követel, részletesen leírja, hogy mi történt, mi alapján és mit követel a másik féltől. Pontosan meghatározza, hogy kit is perel. A keresetet ezután benyújtja ahhoz a bírósághoz, akihez az ügy tartozik.
Törvény határozza meg, hogy milyen ügyben milyen szintű bíróság dönthet, és azt is, hogy egy pert melyik bíróságnál lehet kezdeményezni.
A kereset benyújtásakor nem csupán a felperes előadása fontos, de a rendelkezésére álló bizonyítékok is. Vagyis a kérelmét megfelelően alá is kell támasztania.
Alperesnek azt a felet hívjuk egy peres eljárásban, akivel szemben áll a felperes, akit a felperes perel.
Az alperest az ellene indult perről a bíróság értesíti levélben. Az értesítéskor megküldi részére a felperes által bírósághoz benyújtott keresetlevelet is. Az alperes ebből tudhatja, hogy ki és miért perelte be.
Hogyan bizonyíthatjuk a perben igazunkat?
Többféle módon is lehet az állításokat bizonyítani:
- lehet kérni, hogy a bíróság hallgasson meg tanúkat,
- be lehet nyújtani okiratokat, amik igazolják állításainkat,
- kérni lehet, hogy a bíróság igazságügyi szakértőt kérjen fel szakvélemény elkészítésére.
Természetesen nem csak a felperes, de a per alperese is bizonyíthatja állításait. Sőt, bizonyítania is kell. A jog azt is szabályozza, hogy mikor kinek kell bizonyítania.
Az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson reagálnia kell a keresetlevélben foglaltakra és neki is a bíróság elé kell tárnia, hogy mit, miért gondol másképp, miért nem jogos a felperes követelése, milyen bizonyítékai vannak.
Ki dönti el, kinek van igaza?
Hazánkban a bíró fogja eldönteni, hogy kinek ad igazat, pontosabban azt, hogy a felperes követelése jogos-e vagy sem.
A jogszabályok, törvények alapján fogja megítélni a felek viszonyát és azt fogja figyelembe venni, hogy ki tudta állításait bizonyítani. Vagyis nem elég, ha igazunk van, azt bizonyítanunk is kell a bíróság előtt. Máskülönben a bíró nem tud a javunkra dönteni, hiszen ő csak a bizonyítékok alapján ismeri az ügyet, az alapján tudja döntését meghozni.
Az amerikai mozifilmekből jól ismert esküdtszék nálunk nincs. Vagyis nem olyan személyek fognak egy jogi vitában dönteni, akik nem ismerik a jogszabályokat, akiknek nincs gyakorlata abban, hogy a jog mikor, mit mond.
A pereskedéshez tehát komoly jogi szaktudás és tapasztalat szükséges, melyet a jogászok, ügyvédek hosszú-hosszú évek alatt tanulnak meg.
Ügyvédi pályám során több esetben is találkoztam már olyan helyzettel, mikor valaki jogi képzettség, tudás nélkül saját maga pereskedett. Mikor pedig a pert elveszítette, csodálkozott azon, hogy ez hogyan lehetséges. Egy per során nagyon sok mindenre kell odafigyelni, nagyon széleskörű jogi tudással és tapasztalattal kell rendelkezni, ezért fontos a szakszerű perbeli képviselet. Hiszen gondoljunk csak bele, a legtöbb esetben mind a felperes, mind az alperes azt gondolja, hogy neki van igaza. A vitát mégis el kell dönteni valahogy, ehhez azonban a jog alapos ismerete kell.
Dr. Kocsis Ildikó
