Május 25-től immár életbe lépett az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete, amire röviden GDPR-ként szoktak hivatkozni. A rendelet egységesen szabályozza az adatkezelés alapvető szabályait, az adatkezelő kötelezettségeit, és az érintett személyek jogait. Az adatvédelmi rendeletnek megfelelés sok esetben összetett felkészülést igényel. Most azonban kiemelünk néhány fontos tudnivalót, amivel érdemes tisztában lenni az adatvédelmi rendelettel kapcsolatban.

Gyakran előfordul, hogy a munkáltató céges e-mail címet biztosít a munkavállalónak. Ennek kapcsán felmerülő a kérdés, hogy a céges e-mail cím személyes adatnak minősül-e, küldhető-e rá elektronikus reklámlevél? Szintén problémát jelenthet, hogy a munkáltató miként ellenőrizheti a céges e-mail cím használatát, ha azon magánjellegű levelezést is folytat a dolgozó.

Az interneten való jelenlét a legtöbb gazdasági, tömegtájékoztatási, kulturális tevékenységnek ma már szinte nélkülözhetetlen eleme, amely leggyakrabban különböző honlapokon keresztül történik. Az internetes weboldalak működéséhez elengedhetetlen az ún. domain-név, amelynek segítségével meg lehet találni a keresett oldalt a világhálón. A domain neveknek ezért akár jelentős gazdasági értéke is lehet, így komoly jogviták tárgyául is szolgálhat. Milyen jogi védelemben részesülhet a domain név?

A szellemi tulajdon egyik legjellemzőbb formája a szabadalom, amely a találmányok jogi védelmére szolgál. Ha valaki újszerű megoldással áll elő az élet valamely területén, akkor gyakran elhangzik, hogy „ezt szabadalmazni kellene”. Felmerül a kérdés, hogy milyen újdonság részesülhet szabadalmi védelemben, és mit értünk találmány alatt?            

A szavatosság fogalma viszonylag széles körben ismert. Sokan tudják, hogy ha valaki hibás árut vásárol, akkor az eladó szavatossággal tartozik. Szavatosságról azonban nem csak egy dolog fizikai minőségével, megfelelőségével kapcsolatban beszélhetünk. Létezik az úgynevezett jogszavatosság is, amely a tulajdonnak vagy más jogoknak az akadálymentes megszerzését biztosítja. Mit jelent a jogszavatosság, és milyen kötelezettségekkel jár?

Az internet elterjedésével számos olyan mű jelent meg a világhálón, amely a szerzői jogi védelmet élvez. E szerzői jogi védelem gyakran kerül ellentmondásba az internet működésének alapvető elemeivel, így többek között az információk szabad áramlásával is. Az internet és a szerzői jog kapcsolata számtalan jogi kérdést vet fel, amelyek egy részét a meglévő jogi szabályozás alapján nem egyszerű megválaszolni. E jogszabályok megalkotásakor még nem lehettek tekintettel az internet rohamos fejlődésével előtérbe kerülő egyre újabb kérdésekre. E kérdések közül most az interneten megjelent cikkekre mutató linkekkel, és az ilyen cikkek újraközlésének kérdéseivel foglalkozunk.        

A szerzői jog által védett művek bármely felhasználásához főszabály szerint a szerző engedélye szükséges. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a felhasználó személyek érdekeit a törvény előrébb sorolja a szerző védendő jogainál. Így meghatározott felhasználói kör vagy felhasználási célok esetén nem szükséges a szerző engedélye a mű használatához. Milyen esetekben lehet szabadon felhasználni a szerzői műveket?

Sokszor előforduló panasz, hogy a követelések behajtásával foglalkozó cégek az érintett hozzájárulása nélkül kezelik az adós személyes adatait, és használják fel a behajtás során. Előfordul, hogy a behajtó az adós jövedelmi-vagyoni helyzetére, egészségi állapotára, vagy az adós környezetében élő személyek adataihoz jut hozzá. Kezelhet-e személyes adatokat a követeléskezelő, és ha igen, akkor milyen adatokat?    

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a dolgozó váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén. Ennek gyakori oka a munkavállalónál hirtelen fellépő betegség, de sokféle egyéb indok előfordulhat, ami miatt a munkavállaló előre nem láthatóan nem tud bemenni munkahelyére. Ilyen esetben természetesen tájékoztatni kell a munkáltatót a távollétről. Milyen módon és milyen határidőn belül tegyen eleget a dolgozó e tájékoztatási kötelezettségnek?

A különböző honlapok, így a webáruházak használata során is találkozhatunk azzal, hogy az oldal személyes adatok megadását kéri, például a honlapon való regisztrációhoz vagy a vásárláshoz. Előfordulhat azonban, hogy olyan adatok közlését is kéri az oldal, amely nem szükséges vagy nem feltétlenül szükséges. Milyen adatokat kérhet a webáruház? Milyen tájékoztatást kell adnia az adatkezelőnek?