Időről-időre előfordul, hogy egy újonnan felépített épület a lakókörnyezetben lakóknak valamilyen módon zavarást, kellemetlenséget okoz. Ennek leggyakoribb példája, ha az újonnan felépült épület elfogja a kilátást a szomszéd épület elől. Ilyen esetben az építkezők az építkezés szabályos voltára szoktak hivatkozni, azonban ez nem mentesítheti őket minden felelősség alól.
Ahogy egy ingatlannak több tulajdonosa lehet, ugyanúgy előfordulhat az is, hogy az ingatlanon több személyt illet meg haszonélvezeti jog. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miként tudja több haszonélvező a jogait gyakorolni? Hogyan alakul a haszonélvezők egymás közötti viszonya?
Az elbirtoklás a tulajdonjog megszerzésének egyik sajátos módja. Elbirtoklás esetén, meghatározott időn keresztül történő sajátként birtoklással, a törvényben meghatározott feltételekkel az ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjoga megszerezhető. Az elbirtoklás megállapítása iránt gyakran indítanak pert, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az érintettek szerződéses úton is rendezhetik-e például egy ingatlan elbirtoklását?
A tulajdonosnak kizárólagos joga van a tulajdonában álló ingatlan vagy más dolog birtoklásához és használatához. Bizonyos esetekben viszont a jogszabály megengedi más személy ingatlanának vagy egyéb dolgának igénybe vételét. Ilyen esetek a szükséghelyzet és közérdekű használat is, amikor meghatározott feltételekkel a más tulajdonában álló dolog igénybe vehető.
Azt sokan tudják, hogy bizonyos szerződéseknél kötelező az ügyvédi ellenjegyzés. Ilyen például az ingatlan adásvételi szerződés, de a cégek társasági szerződéseinél is ott kell lennie. De mire jó ez? Csak egy újabb pecsét? Mit tanúsít az ügyvédi ellenjegyzés?
A haszonélvezeti jog olyan jogosultság, amely jelentősen korlátozza a tulajdonost az ingatlannal kapcsolatos jogainak gyakorlásában. A haszonélvezet az ingatlan birtoklásának, használatának, és hasznosításának jogát elődlegesen a haszonélvező számára biztosítja. Felmerül a kérdés, hogy milyen jogai vannak a tulajdonosnak a haszonélvezet fennállása alatt?
Az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalommal leggyakrabban pénzintézettel kötött kölcsönszerződéssel kapcsolatban találkozhatunk. E tilalom egy olyan korlátozás, amely az ingatlan tulajdonosának az ingatlannal való rendelkezési jogát korlátozza. Hogyan jöhet létre elidegenítési és terhelési tilalom, és milyen hatása van?
Lakásbérleti szerződés felmondása esetén időnként felmerülő kérdés, hogy a bérbeadó köteles-e cserelakást felajánlani, ha a bérleti szerződést felmondja. A cserelakás felajánlásának eseteit a törvény külön szabályozza, illetve a felek maguk is megállapodhatnak erről. Mikor kötelező cserelakást felajánlani? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a cserelakás felajánlása esetén?
Előfordulhat, hogy egy földterületen könnyűszerkezetű épület vagy más hasonló építmény áll. Ilyen esetekben nem elhanyagolható kérdés, hogy az építmény része-e a földterületnek, ingatlannak számít-e, vagy pedig ingóságnak. A kérdés eldöntésének adózási, építési és egyéb szempontból is jelentősége lehet. Mitől függ, hogy egy építmény ingatlannak számít-e?
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
