Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki egy másik személy tulajdonában álló földre saját anyagával építkezik anélkül, hogy erre egyéként jogosult lenne. A ráépítés bizonyos esetekben a ráépítő számára tulajdonjog megszerzését is eredményezheti. Mikor, mitől függ ez? Mit érdemes tudni a ráépítésről?
Ha valaki ingatlant vásárol vagy más, ingatlanra vonatkozó ügyletben vesz részt, fontos, hogy az ingatlannal kapcsolatos alapvető jogokkal és tényekkel tisztában legyen. Erre a célra az ingatlan tulajdoni lapja a megfelelő forrás, feltéve, hogy ismerjük mit és hol találhatunk meg rajta. Milyen információkat árul el a tulajdoni lap egy ingatlanról?
Ma már közismert, hogy lakás vagy lakóház eladása esetén az eladó köteles az épületre vonatkozó energetikai tanúsítványt a vevőnek átadni. Azonban az energetikai tanúsítvány nem csak lakás, ill. lakóház esetén és nem csak eladáskor kötelező. Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány és mikor nem? Meddig használható fel az elkészült tanúsítvány?
Társasházak esetén időről-időre felmerül, hogy a társasház a közös tulajdonban lévő valamely ingatlanrészt el kívánja adni. A társasházi közös tulajdonban álló területek elidegenítése azonban nem olyan egyszerű, mint a külön tulajdonban lévő lakások átruházása. Hogyan adható el a társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanrész?
Amikor valaki másik lakóhelyre költözik, természetes módon felmerül, hogy erről a változásról kiket és milyen módon kell értesítenie. A lakcímváltozásról rendszerint nem mulasztjuk el értesíteni azokat, akikkel rendszeres kapcsolatban vagyunk, például a telefonszolgáltatónkat vagy a bankunkat. Kötelesek vagyunk a lakcímváltozásról a hivatalos lakcímnyilvántartást is értesíteni? Miért fontos a lakcímváltozás bejelentése?
Az ingatlan tulajdonjoga elbirtoklás útján is megszerezhető, ha valaki az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklásra rendszerint olyan ingatlan esetén kerül sor, amely teljes egészében más személy tulajdonában van. Közös tulajdonban álló ingatlan esetén elbirtokolhatja-e az egyik tulajdonos a tulajdonostársa részét, ha e tulajdonostárs hosszú időn át nem törődik az ingatlannal? Elbirtokolható a tulajdonostárstól is az ingatlan?
Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Potyog a csempe? Púposodik a parketta? Lyukas a tető? Mi az, ami rejtett hiba? Ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét? Mit mond erről a Kúria? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? Erről adott tájékoztatást az Érthető Jog blogon „A használt ingatlanok rejtett hibái: mi jogos és mi nem?” címmel megjelent cikkében Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Az elmúlt években a bérleti díjak dinamikus növekedése miatt egyre többen adják bérbe ingatlanjukat. A lakásbérleti szerződések egyik gyakran felmerülő kérdése, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő cserelakásra tarthat-e igényt. Nézzük meg, hogy mikor és milyen feltételekkel van erre lehetőség.
Az ingatlanpiacon zajló élénk forgalom magával hozta azt is, hogy az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződések kapcsán felmerülő jogviták is megszaporodtak. A kizárólagos közvetítői szerződések körében például gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen mértékben korlátozható a megbízó az ingatlan értékesítésében. Melyek az ingatlanközvetítői szerződés alapvető jellemzői? Mit értünk kizárólagos szerződés alatt?
Időről-időre előfordul, hogy egy újonnan felépített épület a lakókörnyezetben lakóknak valamilyen módon zavarást, kellemetlenséget okoz. Ennek leggyakoribb példája, ha az újonnan felépült épület elfogja a kilátást a szomszéd épület elől. Ilyen esetben az építkezők az építkezés szabályos voltára szoktak hivatkozni, azonban ez nem mentesítheti őket minden felelősség alól.
