A haszonélvezeti jog olyan jogosultság, amely jelentősen korlátozza a tulajdonost az ingatlannal kapcsolatos jogainak gyakorlásában. A haszonélvezet az ingatlan birtoklásának, használatának, és hasznosításának jogát elődlegesen a haszonélvező számára biztosítja. Felmerül a kérdés, hogy milyen jogai vannak a tulajdonosnak a haszonélvezet fennállása alatt?
Az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalommal leggyakrabban pénzintézettel kötött kölcsönszerződéssel kapcsolatban találkozhatunk. E tilalom egy olyan korlátozás, amely az ingatlan tulajdonosának az ingatlannal való rendelkezési jogát korlátozza. Hogyan jöhet létre elidegenítési és terhelési tilalom, és milyen hatása van?
Lakásbérleti szerződés felmondása esetén időnként felmerülő kérdés, hogy a bérbeadó köteles-e cserelakást felajánlani, ha a bérleti szerződést felmondja. A cserelakás felajánlásának eseteit a törvény külön szabályozza, illetve a felek maguk is megállapodhatnak erről. Mikor kötelező cserelakást felajánlani? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a cserelakás felajánlása esetén?
Előfordulhat, hogy egy földterületen könnyűszerkezetű épület vagy más hasonló építmény áll. Ilyen esetekben nem elhanyagolható kérdés, hogy az építmény része-e a földterületnek, ingatlannak számít-e, vagy pedig ingóságnak. A kérdés eldöntésének adózási, építési és egyéb szempontból is jelentősége lehet. Mitől függ, hogy egy építmény ingatlannak számít-e?
A közös tulajdonú lakás egyik különleges formája az ikerház, illetve a sorház, amikor azonos helyrajzi számon nyilvántartott telken és épületben kettő vagy több lakás található. Az ikerház fogalmát nem szabályozza külön a jog, arra elsősorban a közös tulajdon szabályai irányadóak. Mit érdemes tudni az ikerházak jogi helyzetéről?
A közös tulajdonban álló ingatlanok esetében gyakran felmerülő kérdés, hogy a tulajdonostársak az ingatlan használatának megosztását miként tudják rendezni. Ilyen eset előfordulhat például, ha egy közös tulajdonú telken több épület áll, és a tulajdonostárak meg kívánják határozni, hogy a telek mely részét mely tulajdonos használhatja. Milyen módon tudják rendezni a tulajdonostársak az ingatlan használatát?
A külföldiek ingatlanszerzése külön szabályozás alá esik Magyarországon, mivel mindig különleges és gyakran kényes kérdés volt, hogy mennyire és milyen feltételekkel engedhető meg az ő tulajdonszerzésük. Jelenleg is külön jogi szabályozás rendelkezik a külföldiek ingatlanszerzésének menetéről és feltételeiről. Ki számít külföldinek? Melyek a külföldiekre vonatkozó legfontosabb ingatlanszerzési szabályok?
A magántulajdonhoz fűződő jog és a tulajdon védelme az egyik legalapvetőbb alkotmányos jog. Magyarországon az 1945 után lezajlott államosítások emléke miatt ez különösen kényes terület. Jelenleg, kivételesen, törvény által szabályozott eljárás keretében van arra lehetőség, hogy magánszemélyek tulajdonát kisajátítás útján, kártalanítás ellenében elvonják. Mik a kisajátítás alapvető szabályai?
Rendszerint az épület annak a személynek a tulajdonában van, akié az a földterület, ahol az épület áll. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy az épület és a telek tulajdonilag egymástól elkülönüljön. Lehetséges-e, hogy a földterület és az épület más-más tulajdonban legyen? Van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonos épülete és telke elkülönülten kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba?
Az ingatlan vásárlást jó esetben alapos egyeztetés és megtekintés előzi meg a vevő részéről. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy utóbb olyan hiba merül fel, ami a vásárláskor nem volt ismert. Gyakori tévhit, hogy az ingatlan vagy más dolog eladója nem lehet felelős az eladott dolog olyan hibájáért, ami a szerződéskötéskor nem volt ismert. Ez azonban sok esetben nem igaz. Milyen hibákért felel az eladó és milyen hibákért nem?
