A tartozásrendezés egyik eszköze az egyezségkötés. Bár az egyezség következtében gyakran az eredetileg követeltnél alacsonyabb összegre számíthat a hitelező, mégis több esetben ilyen módon igyekeznek rendezni a követelést. Ennek egyik oka, hogy ezzel elhúzódó és költséges jogi eljárást kerülhetnek el a felek. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy nemcsak az adósok kezdeményezik egyezség megkötését, hanem a hitelezők is tesznek ilyen ajánlatokat.

A mindennapi életben gyakran találkozunk a kamat fogalmával, és azzal, hogy valamely pénzösszeg után kamatot kell fizetni. A kamatnak több típusa van, és ennek megfelelően a különböző kamatok megfizetése sem mindig ugyanúgy történik. Mit értünk kamat alatt? Milyen kamatok léteznek, és melyiket mikor kell fizetni?

A végrehajtási eljárás célja, hogy az adós tartozását behajtsák. Előfordulhat azonban, hogy az eljárás megindulását követően olyan esemény történik, amely a végrehajtás folytatásának jogosságát is érinti. A törvény ezért bizonyos esetekben lehetővé teszi a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Milyen esetekben függeszthető fel a végrehajtás? 

A követelések végrehajtásának legtipikusabb módja a bírósági végrehajtási eljárás, amennyiben az adós a tartozását határidőben nem teljesíti. A bírósági végrehajtás során az adós vagyonát vonják végrehajtás alá, annak érdekében, hogy a hitelező követelése megtérüljön. Azonban a végrehajtási eljárás során alkalmazható kényszerítő intézkedéseknek is megvan a maga sorrendje. Milyen módon történhet a végrehajtás? Milyen vagyontárgyak vonhatók bírósági végrehajtás alá? 

A tartozások bosszantóak, frusztrálóak, lehengerlőek. Mindegy, hogy melyik oldalon állunk. Megfigyeléseim alapján igen nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mai kor vállalkozója működése során legalább egy alkalommal szembe kerül azzal a helyzettel, hogy valamelyik vevője, ügyfele, partnere nem rendezi a számlát a megadott határidőben.

A kérdés, hogy mit tehetünk, hogy behajtsuk a kintlévőségeinket, de azért a kapcsolat se mérgesedjen el visszafordíthatatlanul.

A pénzkövetelések érvényesítésének egyik legelterjedtebb módja a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás. A fizetési meghagyásos eljárást egyszerűsége és gyorsasága miatt sokan választják, ráadásul a kisértékű pénzkövetelések esetén kötelező ezt az utat igénybe venni. 2018-ban jogszabályi változások következtek be a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában is. Melyek a legfontosabb változások?   

Ha valakinek pénztartozása áll fenn, akkor e kötelezettségét az összeg megfizetésével tudja teljesíteni. A pénztartozás teljesítése felvet néhány alapvető kérdést, amelyet érdemes tisztázni. Mi számít fizetésnek? Bármely pénznemben lehet-e fizetni? Hogyan kell elszámolni a befizetést, ha a kötelezettnek több tartozása áll fenn? Hogyan kell elszámolni, ha a befizetés a teljes tartozást nem fedezi?  

A fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti viták rendezésének egyik eszköze a Pénzügyi Békéltető Testület igénybe vétele. A testület döntéshozatalának szabályai 2017. januárjától megváltoztak. A módosítás lehetővé tette, hogy bizonyos ügyekben akkor is kötelező erejű döntést hozzanak a pénzügyi intézményekre, ha a pénzintézet előzetesen nem vetette alá magát a testület döntésének. Nézzük, milyen ügyekben hozhat kötelező döntést a békéltető testület 2017-től.

A különböző szolgáltatók, pénzügyi intézmények tartozás esetén előszeretettel küldenek az ügyfeleknek olyan fizetési felszólítást, amelyben végrehajtási eljárást helyeznek kilátásba. Ez esetben rendszerint arról is tájékoztatják az ügyfelet, hogy a végrehajtás további jelentős költségeit is neki kell viselni, és teljes vagyonával (munkabér, ingatlan stb.) felel a tartozásért. Az ilyen tájékoztatások félrevezetőek lehetnek, mert egyrészt azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy a szolgáltató minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthat, másrészt akár közvetlenül tilthat le például az adós fizetéséből. Ez azonban sok esetben nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására?

Gyakori, hogy egy-egy pénzintézet vagy más személy a követelését úgy kíséreli meg behajtani, hogy követeléskezelő vállalkozásnak ad megbízást. Ebben az esetben a követeléskezelő keresi meg az adóst és próbálja meg megbízója követelését érvényesíteni. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?