A koronavírus miatti veszélyhelyzet jelentős terhet ró számos munkáltatóra és munkavállalóra. Egyes munkáltatók csökkentett üzemmódban működnek, mások teljes leállásra is kényszerülhetnek. Ilyen esetben gyakran felmerül a kérdés, hogy mit tehet és mit nem a munkáltató? Lehet-e a dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldeni? Milyen eszközökkel élhet a munkáltató és a munkavállaló a nehéz helyzetben?
A munkaviszony egyik alapvető eleme, hogy a munkavállaló mennyit dolgozik. Ennek kereteit egyrészt a felek megállapodása, a törvény, és esetleg a kollektív szerződés határozza meg. E keretek között a munkáltató döntésétől függ, hogy a munkaidőt miként osztja be a dolgozó számára. Felmerül hát a kérdés, hogy hány órát dolgozhat egy nap a munkavállaló. Melyek a napi munkaidő szabályai?
A munkaviszony tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. Vannak azonban a munkaviszonynak speciális formái, amikor akár munkáltatói, akár dolgozói oldalon több személy áll. E sajátos foglalkoztatási megoldások egyik típusa a munkakör megosztása több munkavállaló között. Mit értünk munkakör megosztás alatt, és melyek a főbb szabályai?
A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. A munkáltató utólag eltolhatja-e más időre a szabadságot? Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?
Az év végi – év eleji időszakban rendszerint központi téma a minimálbér és a garantált bérminimum, hiszen az új év beköszöntével ezek összegében gyakran történik változás. Ez várható 2020-ban is, hiszen az előrejelzések legalább 8%-os növekedést várnak a minimum bérek terén. A minimálbér és a garantált bérminimum összege közötti különbség nem elhanyagolható mértékű. Jogos hát a kérdés: Ki jogosult a magasabb garantált bérminimumra?
Előfordulhat, hogy a munkavégzés során vagy azzal kapcsolatosan olyan alkotás jön létre, amely jogi védelemben részesül. Ezeket a szellemi alkotásokat sok esetben a munkavállalók hozzák létre, és akár komoly anyagi és eszmei értéket is képviselhetnek. Kit illet a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás?
A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?
A munkáltató egyik legfontosabb jogosultsága a munkaviszonyban, hogy a munkavállalónak utasítást adhat a munkavégzés körében. Az utasításokat a dolgozó főszabály szerint köteles követni és betartani. Egyes esetekben előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló megtagadhatja, vagy akár köteles megtagadni az utasítást. Milyen következményekkel jár, ha a munkavállaló nem tesz eleget az utasításnak? Megtagadhatja a munkavállaló az utasítás teljesítését?
Az orvos által megállapított keresőképtelenségnek a munkaviszony több területére is hatása lehet, akár a munkavégzési kötelezettséget, a táppénzre jogosultságot vagy a munkaviszony megszüntetését tekintjük. A munkáltatóknál gyakran felmerülő kérdés, van-e lehetősége a keresőképtelenség felülvizsgálatára?
Az iskolai nyári szünet ideje alatt minden évben jelentős számban vállalnak munkát 18. évüket még be nem töltött fiatalok. A fiatal munkavállalókra életkoruknál és más adottságaiknál fogva részben eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak, mint a nagykorú dolgozókra. E szabályok döntően e munkavállalók védelmét szolgálják. Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának alapvető szabályai?
