Minden munkavállalóval megesik időről-időre, hogy különböző oknál fogva ideiglenesen nem tudja feladatait ellátni. Ebben az esetben helyettesítésre van szükség. Ezek az okok lehetnek előre tervezhetőek (pl. szabadság), amelyek esetén a helyettesítés egyszerűbben megoldható. Előfordulhatnak azonban váratlan körülmények is (pl. betegség), ekkor a kieső munkavállaló pótlásának megszervezése nagyobb gondot okozhat a munkaadónak.

Hosszú ideig nem volt egyértelmű szabályozás arra vonatkozóan, hogy a munkáltatóknak meddig kell megőrizniük a munkaügyi iratokat az adott munkaviszony megszűnése után. A kérdés nem elhanyagolható, mivel egyes esetekben a nyugdíjjogosultság megállapításához akár fél évszázados munkaügyi iratokra is szükség lehet. Az elmúlt év végén elfogadott törvénymódosítás rendezte e régóta fennálló problémát.

A munkaviszonnyal kapcsolatban többféle módon érheti kár a munkavállalót. Azokat a károkat, amelyek a dolgozót a munkaviszonnyal összefüggésben érik, a munkáltató köteles megtéríteni. Melyek a munkáltatói kártérítési felelősség alapvető szabályai? Mikor mentesülhet a munkáltató a felelősség alól?

A munkáltató többféle módon adhat támogatást a munkavállalónak. A munkáltató munkabérelőleget nyújthat, és arra is van lehetősége, hogy kedvezményes kölcsönt nyújtson a munkavállalónak. Mit kell tudni a munkáltatói kölcsönről?

Határozott idejű munkaviszony esetén előfordulhat, hogy a munkáltatónak a munkaviszony letelte után is szüksége lenne a dolgozó munkájára. Ilyen esetben kézenfekvő a munkaszerződés meghosszabbítása vagy újabb határozott időre való ismételt szerződéskötés. Az egymást követő határozott idejű munkaszerződések azonban nem minden esetben jogszerűek. Milyen feltételekkel jogszerű a határozott idejű munkaszerződések sorozata?

A munkaáltatók és a munkavállalók sokszor csak az új év kezdetén szembesülnek azzal, hogy az előző évre járó szabadság nem került teljes egészében felhasználásra. Ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy átvihető-e, és milyen mértékben a tárgyévben ki nem adott szabadság a következő évre?                

A munkaviszonyban előfordulhat, hogy a munkavállaló különböző okokra hivatkozva nem jelenik meg a munkahelyén vagy a munkahelyéről a munkaidő vége előtt akar eltávozni. Milyen esetekben köteles a munkáltató a munkavállalót elengedni?  

A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállaló munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére?  

Az öregségi nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésekor a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia, mivel a védett korú dolgozók esetén felmondási korlátozások érvényesülnek. Védett korú munkavállalók esetén szigorúbb szabályok érvényesülnek a felmondás kapcsán. Ki minősül védett korú munkavállalónak? Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen dolgozónak való felmondásra?

Sokak által ismert, hogy a polgári jogban az általános elévülési idő 5 év. A elévüléssel megszűnik a követelés bírósági úton való kikényszeríthetősége. A munkajog területén keletkező igények tekintetében is beszélhetünk elévülésről. Azonban a munkajogi elévülés szabályai több ponton is különböznek az elévülés általános szabályaitól.