A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. A munkáltató utólag eltolhatja-e más időre a szabadságot? Módosíthatja-e a munkáltató a már kiadott szabadság időpontját?

Az év végi – év eleji időszakban rendszerint központi téma a minimálbér és a garantált bérminimum, hiszen az új év beköszöntével ezek összegében gyakran történik változás. Ez várható 2020-ban is, hiszen az előrejelzések legalább 8%-os növekedést várnak a minimum bérek terén. A minimálbér és a garantált bérminimum összege közötti különbség nem elhanyagolható mértékű. Jogos hát a kérdés: Ki jogosult a magasabb garantált bérminimumra?

Előfordulhat, hogy a munkavégzés során vagy azzal kapcsolatosan olyan alkotás jön létre, amely jogi védelemben részesül. Ezeket a szellemi alkotásokat sok esetben a munkavállalók hozzák létre, és akár komoly anyagi és eszmei értéket is képviselhetnek. Kit illet a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás?

A munkaviszony egyik alapvető eleme a munkahely meghatározása, vagyis az, hogy a munkavállaló hol köteles a munkáját végezni. A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, és munkát végezzen. Ezért lényeges kérdés, hogy a munkavégzés helyét miként lehet meghatározni. Mi történik, ha a munkavállalónak a munkahelyen kívül kell dolgoznia? Hivatalos munkahely: mi dönti el, hogy a munkavállaló hol végezze a munkáját?

A munkáltató egyik legfontosabb jogosultsága a munkaviszonyban, hogy a munkavállalónak utasítást adhat a munkavégzés körében. Az utasításokat a dolgozó főszabály szerint köteles követni és betartani. Egyes esetekben előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló megtagadhatja, vagy akár köteles megtagadni az utasítást. Milyen következményekkel jár, ha a munkavállaló nem tesz eleget az utasításnak? Megtagadhatja a munkavállaló az utasítás teljesítését?

Az orvos által megállapított keresőképtelenségnek a munkaviszony több területére is hatása lehet, akár a munkavégzési kötelezettséget, a táppénzre jogosultságot vagy a munkaviszony megszüntetését tekintjük. A munkáltatóknál gyakran felmerülő kérdés, van-e lehetősége a keresőképtelenség felülvizsgálatára?

Az iskolai nyári szünet ideje alatt minden évben jelentős számban vállalnak munkát 18. évüket még be nem töltött fiatalok. A fiatal munkavállalókra életkoruknál és más adottságaiknál fogva részben eltérő munkajogi szabályok vonatkoznak, mint a nagykorú dolgozókra. E szabályok döntően e munkavállalók védelmét szolgálják. Melyek a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának alapvető szabályai?

A munkavégzés rendszerint fizikailag és szellemileg megterhelő tevékenység. Nem vagyunk gépek, ezért nem várható el a munkavállalótól, hogy 8-10 órát pihenés és megszakítás nélkül dolgozzon le. Ezt figyelembe véve a jogi szabályozás is kötelező szabályokat tartalmaz a munkavégzést megszakító szünetek tekintetében. Melyek a munkaközi szünet alapvető szabályai?

Minden munkavállalóval megesik időről-időre, hogy különböző oknál fogva ideiglenesen nem tudja feladatait ellátni. Ebben az esetben helyettesítésre van szükség. Ezek az okok lehetnek előre tervezhetőek (pl. szabadság), amelyek esetén a helyettesítés egyszerűbben megoldható. Előfordulhatnak azonban váratlan körülmények is (pl. betegség), ekkor a kieső munkavállaló pótlásának megszervezése nagyobb gondot okozhat a munkaadónak.

Hosszú ideig nem volt egyértelmű szabályozás arra vonatkozóan, hogy a munkáltatóknak meddig kell megőrizniük a munkaügyi iratokat az adott munkaviszony megszűnése után. A kérdés nem elhanyagolható, mivel egyes esetekben a nyugdíjjogosultság megállapításához akár fél évszázados munkaügyi iratokra is szükség lehet. Az elmúlt év végén elfogadott törvénymódosítás rendezte e régóta fennálló problémát.