Mi a különbség az ügyelet és a készenlét között?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkáltatónak joga van arra, hogy előírja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején túl, meghatározott feltételek mellett rendelkezésre álljon, és ha szükséges, munkát végezzen. Ezekben az esetekben beszélhetünk ügyeletről vagy készenlétről. Melyek az ügyelet és a készenlét alapvető szabályai, és milyen különbség van a kettő között? 

Változtatható-e egyoldalúan a munkaköri leírás?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszony egyik fontos alapdokumentuma a munkaköri leírás. A munkaköri leírást a munkáltatónak kell közölnie a munkavállalóval a munkaviszony kezdetén. Előfordulhat azonban, hogy a feladatkörök változása miatt módosításra van szükség. Felmerülhet ennek kapcsán a kérdés: mit kell tartalmaznia a munkaköri leírásnak, és változtatható-e egyoldalúan a munkáltató által?  

Mikor jár pótszabadság a munkavállalónak?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerint legalább 20 nap alapszabadság jár. Az alapszabadságon túl a törvény meghatározott esetekben pótszabadságban részesíti a dolgozót. Milyen feltételekkel jár a munkavállalónak pótszabadság? Meddig köteles kiadni a munkáltató a pótszabadságot?             

Meddig követelhető vissza a jogalap nélkül kifizetett munkabér?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba miatt vagy más okból több munkabért fizet ki a munkavállalónak, mint amire jogosult lenne. Ebben az esetben a munkáltató alappal kérheti a túlfizetett munkabér visszafizetését a dolgozótól. Kérdés, hogy milyen határidőn belül követelheti vissza a jogalap nélküli munkabért? Miként kell eljárnia a munkáltatónak a túlfizetett munkabér visszakövetelésekor?       

Mire érdemes figyelni részmunkaidős foglalkoztatás esetén?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével különböző okokból gyakran él a munkáltató és a munkavállaló. Általánosságban elmondható, hogy a részmunkaidős munkaviszony szabályai nem sokban különböznek a teljes munkaidőre létrejött munkaviszonytól. Azonban van néhány eltérés, amire érdemes ügyelni. Miként jön létre a részmunkaidős munkaviszony? Hogyan alakul a munkavégzés díjazása és a szabadság?

Jár-e munkabér, ha a munkáltató nem tud munkát adni?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy munkaidejében munkát végezzen. Azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató valamilyen okból nem tud munkát adni a dolgozónak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy köteles-e a munkáltató a leállással érintett időre is munkabért fizetni? Esetleg küldető-e a dolgozó erre az időre fizetés nélküli szabadságra?             

Hogyan jelezzük a távollétet a munkáltatónak?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Egyéb jogterület, Munkajog

A munkaviszony során előfordulhat, hogy a dolgozó váratlanul nem tud megjelenni a munkahelyén. Ennek gyakori oka a munkavállalónál hirtelen fellépő betegség, de sokféle egyéb indok előfordulhat, ami miatt a munkavállaló előre nem láthatóan nem tud bemenni munkahelyére. Ilyen esetben természetesen tájékoztatni kell a munkáltatót a távollétről. Milyen módon és milyen határidőn belül tegyen eleget a dolgozó e tájékoztatási kötelezettségnek?

Milyen esetben jár végkielégítés a munkavállalónak?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszony megszűnésének egyik következménye lehet, hogy végkielégítést kell fizetni a távozó munkavállalónak. Azonban a végkielégítés nem jár minden esetben a dolgozónak, hanem csak a munkaviszonynak meghatározott feltételek mellett való megszüntetése esetén. Mikor kell végkielégítést fizetni a munkavállalónak és milyen esetekben nem?   

5 dolog, amit érdemes tudni a próbaidőről

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszonynak széles körben ismert és alkalmazott intézménye a próbaidő, amely arra szolgál, hogy a felek kipróbálhassák, hogy a munkaviszony, illetve a munkáltató és munkavállaló működése megfelel-e az elvárásaiknak. Annak ellenére, hogy gyakran alkalmazzák a gyakorlatban, mégis sok a félreértés a próbaidővel kapcsolatban. Nézzünk meg most öt dolgot, amit érdemes tudni a próbaidőről.  

Milyen fegyelmezési lehetőségei vannak a munkáltatónak?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Munkajog

A munkaviszonyban szükség lehet arra, hogy a munkáltató hátrányos következményeket alkalmazzon, ha a dolgozó megszegi valamely kötelezettségét. A felmondás, mint hátrányos következmény sok esetben túlságosan súlyos büntetést jelentene, ezért a munkáltatónak szüksége lehet más fegyelmi eszközökre is. Milyen fegyelmezési lehetőségei vannak a munkáltatónak?  

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége