A jogviták eldöntésének alapját rendszerint az jelenti, hogy a vitában álló felek valamelyike tudja-e bizonyítani a döntéshozatalhoz szükséges tényeket. A bizonyítási eljárásra leginkább a per során kerül sor, de bizonyos esetekben a perindítást megelőzően is sor kerülhet a bizonyításra. Ez utóbbi az előzetes bizonyítás. Előnye, hogy elősegítheti a per elkerülését és költségmegtakarítással is járhat. Előzetes bizonyításra nem csak a bíróság előtt, hanem közjegyző útján is sor kerülhet.

Felmerülhet a kérdés, ha egy adóssal szemben végrehajtási eljárás folyik valamely tartozása miatt, akkor elévülhet-e a tartozása. Elévülésről a végrehajtási eljárás során is beszélhetünk, de ebben az esetben a végrehajtási jog az, ami elévülhet. Milyen lépéseket tehet az adós? Mi a teendő, ha elévült a végrehajtási jog?

Pótolható a jognyilatkozat? A polgári jogban kiemelkedő szerepe van a jognyilatkozatoknak. Gyakran e nyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy valaki kötelezettséget vállaljon vagy jogot szerezzen. Előfordul azonban, hogy a jognyilatkozat megtételére kötelezett személy megtagadja e nyilatkozat megtételét. Ebben az esetben milyen lehetőség van a hiányzó jognyilatkozat bíróság általi pótlására?

A kereskedelmi életben és egyéb vagyoni viszonyokban is előfordul, hogy olyan személyek, cégek kerülnek egymással kapcsolatba, akik különböző országokból származnak. Ha e viszonyokkal kapcsolatban jogvita alakul ki, felmerülhet a kérdés, hogy a külföldi érintett ellen hol kell pert indítani. Lehet-e perelni a külföldi érintettet Magyarországon?   

A Polgári Törvénykönyv általánosságban tiltja a joggal való visszaélést. Előfordulhat, hogy a joggal való visszaélés nem aktív magatartásban, hanem valamely jognyilatkozat megtagadásával valósul meg. A törvény meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a megtagadott nyilatkozat bíróság általi pótlását. Milyen esetekben van lehetőség a jognyilatkozat bíróság általi pótlására?

Rendszerint a szerződést megkötő feleknek van lehetőségük arra, hogy a szerződésüket közös megegyezéssel módosítsák. A Polgári Törvénykönyv azonban egyes esetekben lehetőséget biztosít arra, hogy külső szereplőként a bíróság módosítsa a szerződést, alakítva ezzel a szerződő felek közötti kapcsolatot. Milyen szerződések esetén lehet szó a bírósági szerződésmódosításról, és melyek a módosítás feltételei?

Ha egy ügyben a bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka, hogy a jogbiztonság követelménye megköveteli, hogy a jogvita véglegesen lezárásra kerüljön, és ne lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli perorvoslatoknak?     

Viszonylag gyakran előfordul, hogy egy per során valamelyik peres fél engedély nélkül készített hangfelvétellel szeretné bizonyítani az állításait. Felhasználható-e a titokban készített hangfelvétel a peres eljárásban? Figyelembe veszi-e a bíróság az engedély nélkül készített hangfelvételt a döntés meghozatalakor? 

A válaszottbíráskodásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a felek megállapodásuk esetén jogvitájukkal ne a rendes, állami bírósághoz forduljanak. Ilyen esetben a felek jogi konfliktusában a választottbíróság fog kötelező erejű döntést hozni. Hogyan fordulhat valaki a válaszottbírósághoz? Mi a különbség a rendes bíróság eljárásához képest?

Az utóbbi időben felgyorsult a devizahitelekkel kapcsolatos törvényhozás. Előbb a tisztességtelen szerződési feltételnek minősített kamatemelésekkel és az árfolyamréssel kapcsolatos elszámolásról hozott törvényt az Országgyűlés. Majd legutóbb a devizahitelek forintosításáról született törvény. Ezzel valóban vége szakad a devizahitelekkel kapcsolatos pereknek, vagy vannak olyan esetek, amikor még mindig érdemes a szerződés érvénytelenségére hivatkozni?