Az elmúlt hetek és az elkövetkező hónapok központi témája a koronavírus járvány. Sok szó esik a fertőzés terjedéséről, a megfékezésére tett intézkedésekről, és a beláthatatlan gazdasági következményeket is egyre többen latolgatják. A koronavírus és az annak kapcsán tett intézkedések messze ható következményekkel járnak a gazdaságra, azon belül pedig a gazdasági élet alapvető elemét képező szerződésekre is. Sok esetben a szerződések teljesítésének elmaradásához vagy lehetetlenné válásához vezetnek a járvány miatt előállt körülmények. Lehet-e ilyen esetben a járványhelyzetre hivatkozni?

A vállalkozási szerződések kapcsán gyakran merül fel a vállalkozó által elvégzett többletmunka és pótmunka kérdése. Különösen lényeges ez építési vállalkozási szerződéseknél. A vállalkozó által elvégzett többlet- és pótmunkák, valamint ezek díjazása gyakran képezi vita tárgyát. Mit értünk többletmunka alatt, és mi a pótmunka?  Mi a különbség a kettő között?

Ma már közismert, hogy lakás vagy lakóház eladása esetén az eladó köteles az épületre vonatkozó energetikai tanúsítványt a vevőnek átadni. Azonban az energetikai tanúsítvány nem csak lakás, ill. lakóház esetén és nem csak eladáskor kötelező. Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány és mikor nem? Meddig használható fel az elkészült tanúsítvány?

Amikor valaki meghal, akkor a vagyona az örököseire száll. Ilyen esetben közjegyző előtti hagyatéki eljárásra kerül sor. Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás után kerülnek elő újabb hagyatéki vagyontárgyak, vagy olyan tények, amelyek magát az öröklést is befolyásolják. Mi a teendő ilyen esetben? Mire szolgál a póthagyatéki eljárás? Mikor kell megismételt hagyatéki eljárást tartani?

Amikor szerződéskötésre kerül sor, a szerződő felek a közöttük létrejött megállapodás lényeges feltételeit foglalják szerződésbe. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés valamely rendelkezését nem sikerül egyértelműen megfogalmazni vagy a felek valamelyike utólag kétségbe vonja egy szerződési feltétel tartalmát. Milyen szabályok alapján történik a szerződések értelmezése? Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?

Nemcsak karácsony idején, hanem a hétköznapokban is a gyakori ügyletek közé tartozik az ajándékozás. A Polgári Törvénykönyv az ajándékozásra is szerződésként tekint, amelynek megvannak a jogi jellegzetességei. Mi az az 5 dolog, amit feltétlenül érdemes tudni az ajándékozásról?

Karácsony közeledtével mindig megélénkül a kereskedelmi forgalom. Ajándékként sokféle termék cserél gazdát. A legtöbben tudják, hogy a hibás termékért az eladó szavatossággal tartozik. Egyes termékek esetén azonban jótállást, más néven garanciát is kapunk. Mi a különbség a jótállás és szavatosság között?

Gyakori, hogy idős emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek ismerősükkel vagy más olyan személlyel, aki nem hozzátartozójuk. Az ilyen típusú szerződésekben a tartás vagy életjáradék ellentételezése igen gyakran az eltartott tulajdonában álló ingatlan átruházása. Olykor előfordul, hogy a tartási vagy életjáradéki szerződésről az örökös csak az örökhagyó halála után szerez tudomást. Van-e joga a törvényes örökösnek, hogy az ilyen módon átruházott ingatan esetén valamilyen igénnyel lépjen fel? Jár-e valami az örökösnek a tartási szerződéssel átruházott ingatlan után?

A lízing a különböző járművek, eszközök vagy akár ingatlanok megszerzésének egyik elterjedt módja mind a vállalkozások, mind a fogyasztók körében. Lízing esetén a lízingbevevő és a lízingbeadó lízingszerződést kötnek. Melyek a lízingszerződések fontos jellemzői? Mit érdemes tudni a lízingről?

Az üzleti információk, adatok biztonsága kiemelten fontos a gazdasági szereplők számára. Ezek az ismeretek döntő hatással lehetnek az adott vállaklozás működésére, sikerességére. Nem véletlen, hogy az üzleti titok védelméről jelenleg már külön törvény rendelkezik. Így érdemes megnézni az üzleti titok védelmére vonatkozó alapvető szabályokat. Mit érdemes tudni az üzleti titok védelméről?