Mire szolgál a jóteljesítési garancia?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A garanciális visszatartás vagy más néven jóteljesítési garancia viszonylag elterjedt, elsősorban az építési szerződések körében. A jóteljesítési garancia azt a célt szolgálja, hogy az építtető biztosítékot kapjon arra az esetre, ha a kivitelező hibásan teljesít. Mi a jóteljesítési garancia lényege? Milyen védelmet nyújt a kivitelező fizetésképtelensége esetére?       

Milyen esetben támadható meg a szerződés tévedés miatt?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A szerződés érvényes létrejöttének alapvető feltétele, hogy a  felek szerződéses nyilatkozatai egybehangzóak legyenek. Ennek kifejezése leggyakrabban a szerződés feltételeit tartalmazó dokumentum kölcsönös aláírásával történik, amellyel a felek kifejezik egybehangzó akaratukat a szerződés megkötése és annak tartalma vonatkozásában. Azonban előfordulhat, hogy a szerződő felek valamelyikének szerződéses nyilatkozata például tévedésen vagy megtévesztésen alapul, amely meghatározott feltételek mellett a szerződés érvénytelenségéhez vezet. Milyen feltételek esetén van lehetőség a szerződések tévedés vagy megtévesztés miatt való megtámadására?    

5 dolog, amelyet érdemes tudni a tartási és az életjáradéki szerződésről

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Szerződések joga

Nem ritka, hogy idős vagy egyébként segítségre szoruló emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek olyan személyekkel, akik gondoskodnak róluk. Tartási illetve életjáradéki szerződés írásban lehet kötni. A tartás vagy életjáradék nyújtása ellenében pedig rendszerint ellenszolgáltatásban részesül a tartást, illetve életjáradékot teljesítő személy. Nézzünk meg most néhány dolgot, amelyet érdemes tudni e szerződésekről.             

Ki felel a szerződés teljesítésében közreműködő személyért?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Szerződések joga

A szerződésben rögzített jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez rendszerint más személy közreműködését is igénybe lehet venni. Ez a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul, különösen például vállalkozási szerződések esetén, ahol elterjedt az alvállalkozók igénybevétele. Ki tekinthető közreműködőnek, és milyen esetekben lehet igénybe venni? Ki felel a közreműködő személyért?          

Mire figyeljük áruhitel felvételekor?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Karácsony előtt sokan döntenek úgy, hogy a karácsonyi ajándékot ilyenkor fokozottan hirdetett áruhitelből vagy személyi hitelből kívánják megvásárolni. A hitel visszafizetése ezekben az esetekben jelentős megterhelést is jelenthet a vásárlónak. Ezért érdemes alaposan megfontolni és körüljárni az ilyen hitelfelvételeket. Mire érdemes figyelni az áruhitelek és személyi hitelek esetén?          

Milyen szerződéseket köthet önállóan a társasház?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Szerződések joga

A társasház a közös tulajdon egy sajátos formája, ahol az épület egyes részei a közösség tagjainak közös tulajdonába, más részei pedig a tulajdonostársak külön tulajdonába tartoznak. A társasház létrehozásával egy olyan sajátos közösség jön létre, amely bizonyos, törvényben meghatározott körben a közösség nevében önállóan is felléphet, például szerződést köthet. Mely ügyekben van joga a társasháznak az önálló fellépésre? Milyen típusú szerződéseket köthet?     

5 dolog, amit érdemes tudni a jótállásról

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Különböző termékek vásárlása kapcsán gyakran kerül szóba a jótállás, amelyet másként garanciának szoktak nevezni. Aki jótállásra köteles, az a jótállás ideje alatt köteles helytállni az esetleges hibás teljesítésért. Ezért érdemes tisztában lenni a jótállás legfontosabb jellemzőivel, így többek között azzal, hogy mikor áll fenn jótállási kötelezettség, mi a különbség a jótállás és a szavatosság között, és így tovább.  

Mikor lehet elállni a szerződéstől?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

A szerződés megszüntetésének egyik módja a szerződéstől való elállás. Elállásra jogi szempontból tehát egy már megkötött szerződés esetén van lehetőség, míg a szerződéskötést megelőzően a szerződéskötési szándéktól való „elállás” nem jelent jogi értelemben vett elállást. Természetesen a szerződéstől való elállásra meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség. Mikor lehet a szerződéstől elállni és mik az elállás következményei?  

Mit kell tudni a fogyasztói kezességről?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Polgári jog, Szerződések joga

Aki kezességet vállal más tartozásáért jelentős terhet vállal magára. Az új Polgári Törvénykönyv ezért különleges rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha fogyasztónak számító személy vállal kezességet. Ebben az esetben a fogyasztót terhelő kockázatok mérséklésére törekszik a törvény a fogyasztói kezesség szabályozásával. Mit kell tudni a fogyasztói kezességről?

Ki kötelezhető a behajtási költségátalány fizetésére?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Szerződések joga

Ha áruk vagy szolgáltatások árának megfizetésével valaki késedelembe esik, akkor a törvény alapján késedelmi kamatot köteles fizetni a késedelem idejére. Azonban a késedelembe eséskor több esetben arra is lehet számítani, hogy a jogosult behajtási költségátalányt is követel a késedelmi a kamat felett. Az utóbbi időben előfordult, hogy szolgáltatók magánszemélyektől is követelték a behajtási költségátalány kifizetését. Mire szolgál a behajtási költségátalány? Ki kötelezhető ennek megfizetésére? 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége