Mikor fizethető osztalékelőleg?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

A cégtulajdonosok számára nagyon fontos, hogy cégük nyereségesen működjön, mely után a tulajdonosok osztalékot vehetnek fel. Az osztalék azonban a gazdasági év lezárása után, az eredmények ismeretében fizethető. De mi a helyzet, ha évközben is szeretne egy tulajdonos részesedni a cég eredményeiből? A megoldás erre az osztalékelőleg. Kérdés, hogy mikor és milyen feltételek esetén fizethető?

 

Hogyan dönthet egy cég?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

Hogyan dönthet egy cég?

 A gazdasági élet szereplői túlnyomó részben a gazdasági társaságok. Döntéseik sok emberre vannak hatással, üzleti partnerekre, munkavállalókra és azok családjaira, és még hosszan sorolhatnánk. Fontos tehát, hogy megalapozott, jó döntések alapján működjenek. De hogyan dönthet egy cég?

 

Mire figyeljünk a cég székhelyénél?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

Ahogyan magánszemélyként lakcímünk van, ahol hivatalos ügyekben elérhetőek vagyunk, úgy egy cég székhellyel kell, hogy rendelkezzen. De mi is a székhely, és mire figyeljünk?

 A társaságokról szóló törvény előírja, hogy egy cégnek kötelező székhellyel rendelkezni. A székhely nem más, mint a cég bejegyzett irodája. Itt kell biztosítani, hogy a cégnek szóló leveleket átvegyék, itt őrzik a cég hivatalos iratait stb. A törvény azt is kötelezővé teszi, hogy a székhelyet cégtáblával megjelöljék. Nem elég tehát a társasági iratokban feltüntetni.

Az ügyvezető is munkavállaló?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

A címbeli kérdés már évek óta foglalkoztatja az ügyvezetőket, cégtulajdonosokat. Nem csoda, hiszen a cég pénztárcáját is befolyásolja a döntés, az ügyvezető munkaviszonyban legyen, vagy sem. Az ezzel kapcsolatos szabályok többször is módosultak, így nem csoda, hogy a kérdés napjainkban sem tisztázódott minden vállalkozásnál. Lehet-e egyáltalán munkavállaló az ügyvezető?

 

Mennyiből lehet ma saját cégünk?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

Egy cég alapítása nem kis döntés, hiszen ki ne hallotta volna már, hogy ez bizony egy komoly befektetés, ami az első években inkább csak viszi a pénzt, mint hozza. Igaz ez akkor is, ha az alapításhoz a törvényileg meghatározott tőke nagysága ma már nem olyan nagy, mint néhány éve. De pontosan mennyiből is lehet ma egy céget megalapítani?

Hogyan adható el az üzletrész?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

Az üzleti életben egy-egy cég komoly értéket képviselhet. Olyan esettel is lehet bőven találkozni, amikor egy tulajdonos, alapító később úgy gondolja, hogy évekig épített cégétől megválna, eladná az üzletrészét. De hogyan teheti ezt meg?

Valóban megszűntek a TEÁOR kódok?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

A TEÁOR kódokat ma már a cégek társasági szerződésében nem kell feltüntetni és a cégbírósághoz sem kell bejelenteni. De mit is jelent a TEÁOR és ezzel valóban megszűnt?

Elsőként nézzük meg, hogy mit is jelent a bűvös TEÁOR! Ez nem más, mint a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere. Ez alapján sorolják kategóriákba az egyes gazdasági tevékenységeket.

Valóban megszűnt a TEÁOR?

Hol lehet a cég székhelye?

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Társasági jog

Egy cég nem működhet székhely nélkül. De pontosan mi is a székhely és hol lehet? Na és mit jelent a telephely és a fióktelep?

A székhely a törvény szerint nem más, mint a cég bejegyzett irodája, az a hely, ahova a cég részére levelet lehet küldeni, ahol őrzik a cég iratait. Ezt a helyet minden esetben cégtáblával is jelölnie kell a cégnek.

De hol lehet a székhely?

Alkotmányellenes jelzálogok

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Kintlévőség kezelés, Polgári jog, Tulajdonjog

A körbetartozás már évek óta komoly problémát jelent a magyar cégek körében. Nagy mértékben igaz ez az építőiparra, ahol igen jelentős tartozások is felhalmozódhatnak, előidézve ezzel cégek kényszerű megszűnését is. Ugyanakkor ezzel összefüggésben, különösen a lakáspiacon a lakosság, a magánszemélyek is szembesülnek a káros hatásokkal.

Az építőipari körbetartozások felszámolása érdekében vezették be azt a törvényi szabályt, mely kimondta, hogy az építési vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon jelzálogjog illeti meg biztosítva a vállalkozói díjkövetelés kifizetését. Ezt a rendelkezést azonban az Alkotmánybíróság 2010. március 29-én eltörölte. Hogy miért?

Mi az, ami nem okozott gondot Robinsonnak? – avagy mit tehet és mit nem a szomszédom

Szerző: Dr. Kocsis Ildikó Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog, Tulajdonjog

Robinson hosszú éveket töltött kényszer szülte magányban mások által nem lakott szigetén. Szomszédok nélkül nem kellett másokhoz alkalmazkodnia. Ha belegondolunk, örömmel tölt el bennünket, hogy nem Robinsonként kell élni mindennapjainkat. Persze egy-egy dühös pillanatában ki ne kívánta volna már, hogy bárcsak egyedül lehetne. Szomszédaink azonban vannak, kinek ilyen, kinek meg olyan. De mit tehet meg egy szomszéd, és mit nem?

A jog ezt is igyekszik szabályozni, hiszen a társadalmi együttélés fontos részéről van szó. A szomszédjog szabályai adják meg a követendő elveket, szabnak korlátot nekünk és szomszédainknak is.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége