Az üzleti életben és a fogyasztókkal kötött szerződések esetén is elterjedt gyakorlat az általános szerződési feltételek (ÁSZF) alkalmazása. Ez egyszerűsíti és gyorsítja a szerződéskötési folyamatot. A szerződéskötés általános szerződési feltételekkel nem csak formaság, hanem fontos szerződési feltételeket tartalmaz. Ezért nem mindegy, hogy miként történik az ÁSZF-fel való szerződéskötés.
Mi az általános szerződési feltétel?
Általános szerződési feltétel (rövidítve: ÁSZF) az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
Az általános szerződési feltételek használata rendkívül elterjedt a nagy mennyiségben kötött, hasonló tartalmú szerződések megkötése során. Vállalkozások egymás közötti szerződései esetén és fogyasztókkal kötött szerződéseknél is gyakran találkozhatunk az ÁSZF használatával. Előnye, hogy nem kell a feleknek hosszasan egyeztetniük, hanem az egyik fél által előre elkészített feltételek szerint szerződnek. Hátránya lehet, hogy az ÁSZF tartalmára a másik félnek kevés érdemi befolyása van. Inkább csak arról dönthet, hogy az előre kialakított feltételeket elfogadja-e vagy sem.
Mikor minősülhet valami ÁSZF-nek?
- Az ÁSZF-nek való minősítés egyik lényeges feltétele, hogy annak tartalmát az egyik fél előre meghatározta és a felek egyedileg nem tárgyalták meg. Tehát az ÁSZF tartalma nem a felek közötti tárgyalás, alku eredménye. Az ÁSZF tartalma nem válik egyedileg megtárgyalttá attól, ha a szerződés azt tartalmazza, hogy a felek a szerződési feltételeket megtárgyalták. Ha a szerződési feltételek alkalmazója arra kíván hivatkozni, hogy a feltételeket egyedileg megtárgyalták, akkor ezt neki kell bizonyítania. Ehhez nem elég a szerződésben erre vonatkozó mondat. Azt kell bizonyítani, hogy a másik félnek ténylegesen volt érdemi lehetősége arra, hogy a szerződési feltételek tartalmát befolyásolja. Nem minősül egyedi megtárgyalásnak önmagában az sem, ha a szerződéskötés előtt az ÁSZF-et átküldik a másik félnek. Ha a szerződés tartalmaz egyedileg megtárgyalt részt (pl. a vételár összege), az nem jelenti, hogy a felek a szerződés többi részét is egyedileg megtárgyalták, így azok minősülhetnek ÁSZF-nek.
- Az ÁSZF másik feltétele, hogy a szerződési feltételeket az alkalmazója több szerződés megkötése céljából alakította ki. Így önmagában nem minősül ÁSZF-nek a szerződés tartalma attól, hogy azt az egyik fél egyoldalúan készítette elő, amennyiben csak az adott partnerrel kívánt e feltétekkel szerződni. Általában az ÁSZF tárgya már önmagában is utal arra, ha több szerződés megkötése céljából született. Például egy áruk kereskedelmével foglalkozó webáruház szerződési feltételei nyilvánvalóan nem egy szerződés megkötését szolgálják. Viszont az nem szükséges, hogy az ÁSZF alkalmazója ténylegesen több szerződést is kössön a szerződési feltételekkel. A lényeg, hogy több szerződéskötés céljából kerüljön meghatározásra.
Az ÁSZF-nek minősítés szempontjából nem lényeges a szerződés terjedelme, formája, a feltételek rögzítésének módja, illetve az, hogy egy vagy több dokumentumban jelenik-e meg.
Szerződéskötés ÁSZF-fel
Miként kerül a szerződés megkötésre, ha az ÁSZF tartalmának kialakításában a másik fél nem vesz részt? A törvény szerint ahhoz, hogy az ÁSZF a felek szerződésének részévé váljon, két feltételnek kell megfelelni:
- az ÁSZF alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és
- az ÁSZF-et a másik fél elfogadta.
Lényeges, hogy az ÁSZF tartalmának megismerésére a szerződéskötés előtt kell lehetőséget biztosítani.
Önmagában a szerződés megkötése, még ha tartalmazza az ÁSZF elfogadását is, nem pótolja ezt a feltételt. Viszont nem szükséges, hogy az ÁSZF-et a fél a szerződéskötés előtt el is olvassa. Elegendő, ha a megismerés lehetősége fennállt a részére. Ha az érintett az ÁSZF-et elolvasás nélkül fogadta el, bár erre megvolt a lehetősége, akkor az ÁSZF a szerződés részévé válik.
Maga az elfogadás többféleképpen is történhet. Például:
- az ÁSZF aláírásával,
- a szerződésben foglalt olyan nyilatkozattal, hogy a szerződés részét képező ÁSZF-et elfogadja, vagy
- akár ráutaló magatartással.
Külön tájékoztatási kötelezettség szerződéskötés esetére
Vannak olyan esetek, amikor a törvény külön tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ÁSZF alkalmazója részére. Ebben az esetben nem elég az ÁSZF megismerhetőségét biztosítani, hanem kifejezetten fel kell hívni a másik fél figyelmét a szóban forgó feltételekre.
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól.
Például, ha az ÁSZF alkalmazója a szokásos árazási gyakorlattól eltérő feltételeket használ az ÁSZF-ben. Az ilyen szerződési feltétel csak akkor lesz a szerződés része, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
Fogyasztói szerződés esetén, ha a szerződés teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre lehet jogosult a vállalkozás, akkor e többletkövetelésre vonatkozó feltételről a fogyasztót külön tájékoztatni kell. Az ilyen feltétel szintén a tájékoztatást követő kifejezett elfogadással válhat a szerződés részévé.
Nem kell külön tájékoztatni a másik felet az olyan általános szerződési feltételről, amely megfelel a felek között már kialakult gyakorlatnak. Ebben az esetben tehát akkor sem kell külön tájékoztatást adni, ha a kialakult gyakorlat a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól eltér.
Dr. Szabó Gergely
