Az elmúlt években többször felmerült már, hogy a lakásokat, házakat energetikai szempontból kategóriákba sorolják. Ennek célja, hogy a lakást, házat vásárló, bérlő a besorolás alapján fel tudja becsülni a várható rezsiköltségeket. Végül is kötelező az energetikai tanúsítvány? Hogyan szigorítottak az előíráson? 

Milyen esetekben kötelező az energetikai tanúsítvány?

Bár már korábban is kötelező volt bizonyos esetekben energetikai tanúsítvány készíttetése, 2013. január 9-től még inkább szigorodott az előírás.

Kötelező energetikai tanúsítványt készíteni az 50 m2-nél nagyobb épület vagy lakás adás-vétele esetén. Szintén kötelező a tanúsítvány elkészíttetése az 50 m2-nél nagyobb épület bérbeadása esetén.

Rögzíteni kell-e az adásvételi vagy bérleti szerződésben az energetikai besorolást?

2013. január 9-től a korábbi szabályok szigorodtak, hiszen már az energetikai tanúsítvány azonosító kódját is fel kell tüntetni a szerződésekben.

Korábban a rendelet azt írta elő, hogy az adásvételi szerződésnek illetve a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az előírások alapján szükséges-e a tanúsítvány elkészíttetése. Nem maradhatott ki az okiratból a vevő vagy bérlő nyilatkozata arról, hogy az energetikai tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette. A két korábbi feltétel megmaradt, azonban az új előírás szerint már a tanúsítvány azonosító kódját is tartalmaznia kell a szerződéseknek.

Új épületeknél az energetikai tanúsítvány már 2009. január 1-től kötelező. Itt könnyebbséget jelent, hogy a tavalyi módosítás alapján ezt a használatba vételi engedélytől számított 90 napon belül kell az építtetőnek elkészíttetni.

Önálló rendeltetési egységek, így például lakások bérbeadása esetén van még némi haladék, hiszen a fentiek szerint a tanúsítványt a 2015. december 31-ét követően kötött bérleti szerződéshez kell kötelezően kiállítani.

Milyen esetekben nem kell energetikai tanúsítvány?

A rendelet értelmében nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni például a következő esetekben:

  • a műemlék épületekre,
  • mezőgazdasági célú épületekre,
  • a vallási tevékenységre használt épületekre,
  • sátorszerkezetű épületekre,
  • azokra az épületekre, melyeket évente 4 hónapnál rövidebb idejű használatra szánnak
  • olyan épületekre, amelyet legfeljebb 2 év használatra terveznek.
  • ha ugyanabban az ingatlanban a közös tulajdonból résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt.

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: