Munkaügyi ellenőrzés során a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai előre meghatározott kritériumok, ismertető jegyek alapján minősítik a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket. De melyek ezek? Miből tudható, hogy egy szerződés valójában színlelt munkaszerződés?
A munkaügyi ellenőrzés oka lehet a színlelt munkaszerződés
A munkaügyi ellenőrzésnek több oka is lehet. Ezek közül az egyik, ha feltehető, hogy a felek színlelt szerződést kötöttek.
Ugyanis, ha a foglalkoztató munkaszerződés helyett megbízási, vállalkozási szerződést köt a munkavállalóval, akkor így mentesül a közterhek viselése alól, vagy ő előnyösebb, míg a munkát végző személy hátrányosabb helyzetbe kerül, mintha munkaszerződést kötöttek volna.
Egy színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződés hiába tűnik költségkímélő vagy előnyös megoldásnak, jogellenes és az ellenőrzések eredménye bírság lehet.
Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy egy ilyen büntetés miatt a pályázati támogatását is elveszíti a cég, és több évre ki is zárja magát a pályázati rendszerből. A végén tehát sokkal többe kerülhet a leves, mint a hús.
Munkaviszony? Megbízás? Vállalkozás?
A minősítés meghatározott kritériumok alapján történik, amelyek egy irányelvben lettek lefektetve.
Munkavégzésre irányuló tevékenység alapvetően végezhető munkaviszonyban, közszolgálati viszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, megbízási illetve vállalkozási szerződés alapján.
Számunkra itt az utóbbi kettő, valamint a munkaviszony elhatárolása a kérdés.
Megbízás vagy vállalkozás keretében a munkát végző személy valamely termék vagy szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget, mely mögött önálló, a megbízótól, megrendelőtől elkülönült tevékenység húzódik meg.
Ezzel szemben a munkaviszony esetén a munkavállaló munkaerejét bocsátja „áruba”, tevékenysége nem önálló, közte és a munkáltató között alá-fölérendeltségi viszony van.
Mindig kötelező lenne a munkaviszonyt választani?
Az ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely szerződési forma választható.
Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák.
Azonban a szerződő felek akaratának csak akkor van jelentősége, ha a tevékenység jellege megengedi a típusválasztást. Amikor a tevékenység jellege ezt nem teszi lehetővé, a felek egyező akaratuk esetén sem vonhatják ki a munkavégzést a munkajog hatálya alól.
A munkavégzésre irányuló viszonyt a szerződés típusának minősítésekor összességében kell vizsgálni.
Amennyiben a felek viszonya a megnevezett szerződéstől eltérő, más típusú jogviszony tartalmi elemeit foglalja magában, a megkötött szerződés színlelt, azaz semmis.
Ebben az esetben a szerződést illetve a felek közötti kapcsolatot mindig a leplezett szerződés – adott esetben munkaszerződés – alapján kell megítélni.
Színlelt munkaszerződés: Ki dönti el?
A munkaügyi ellenőrzés esetén a Nemzeti Munkaügyi Hivatal jogosult minősíteni és adott esetben átminősíteni a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket.
A szerződés típusát annak elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére tekintettel állapítja meg.
Dr. Kocsis Ildikó
